{ "cim": "1944. április 3.: A magyarországi légiháború kezdete és előzményei", "bevezeto": "A köztudatban élő tévhittel ellentétben az angolszász bombázások Magyarország ellen már az 1944-es német megszállás előtt eldőltek.
Az első nagyszabású támadásra 1944. április 3-án került sor Budapesten, melynek előkészületei már 1943 januárjában megkezdődtek.", "cikk_html": "A magyar történelmi köztudatban gyakran él az a tévhit, hogy az angolszász szövetségesek pusztító bombázóoffenzívája az ország 1944.
március 19-i német megszállásának közvetlen következménye volt. Azonban a valóságban a Magyarország elleni légiháború tervei már jóval korábban, 1943 elején megszülettek, és az első nagyszabású támadásra 1944.
április 3-án került sor Budapest ellen. Ez a dátum jelentette a három éve tartó hamis békeillúzió végét a főváros lakói számára.Mi történt?1944.
április 3-án, a délelőtti órákban az amerikai 15. légi hadsereg négyszázötven négymotoros nehézbombázója indított támadást Budapest stratégiai célpontjai ellen.
A bevetési parancs szerint a Ferencvárosi rendező pályaudvart, a csepeli Fanto Olajfinomítót és a tököli Dunai Repülőgépgyárat vették célba. A bombázás során a pontatlan célzás következtében a kioldott bombaszőnyeg egy része lakónegyedekre hullott, jelentős pusztítást okozva a IX.
kerület, Csepel és Soroksár lakóházaiban.A majdnem egy évig tartó angolszász bombázóoffenzíva nyitányaként a 15. légi hadsereg mind a tizenhat bombázóosztálya részt vett a műveletben.
Ebből kilenc osztály kapott parancsot Budapest bombázására. A fővárosban felvijjogó légvédelmi szirénák hangja vetett véget annak a reménynek, hogy Magyarország elkerülheti a háború pusztító forgószelét.HáttérMagyarország és a kelet-közép-európai célpontok elleni átfogó hadászati bombázásokról szóló döntés már 1943 januárjában, Franklin D.
Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök első casablancai konferenciáján született meg. A szövetséges vezetők elhatározták, hogy Észak-Afrika elfoglalása és az olaszországi partraszálló hadművelet sikeres befejezése után az Észak-Afrikában állomásozó 15.
légi hadsereget Dél-Olaszországba telepítik át. Ezzel a légi háborút új hadműveleti irányként kiterjesztették Közép-Európára, beleértve Magyarországot is.
Roosevelt és Churchill jóváhagyták a Plane CBO néven ismert hadászati bombázó hadműveleti tervet, amely az amerikai stratégiai bombázóerők jelentős fejlesztését írta elő Dél-Olaszországban. A terv szerint legkésőbb 1944 márciusára készen kellett állniuk a kelet-közép-európai célpontok elleni bevetések megkezdésére.Az angolszász szövetségesek 1943 májusára teljesen megsemmisítették az észak-afrikai német és olasz erőket, megnyitva az utat a szicíliai partraszálláshoz.
1943 júliusában Mussolini fasiszta rendszere összeomlott, és a dél-olasz területek a szövetséges haderő birtokába kerültek. 1943 őszén Bari és Foggia térségében gyors ütemben kezdődtek meg a kiterjedt repülőtér-építkezések.
Ira C. Eaker repülő altábornagy, a 15.
amerikai légi hadsereg újonnan kinevezett parancsnoka már 1944 januárjában jelenthette feletteseinek, hogy légi hadserege elérte a folyamatos hadászati bevetésekhez szükséges harckészültségi szintet. Ekkorra a Dél-Olaszországba áttelepült 15.
légi hadsereg 21 stratégiai bombázó és 7 vadászcsoportja, összesen 1500 négymotoros hadászati bombázógép és 800 vadászgép várta az első bevetésre szóló parancsot.Miért fontos?Fontos megérteni, hogy Horthy kormányzónak és Kállay miniszterelnöknek nem volt tudomása arról, hogy az angolszász szövetségesek már 1943 őszén befejezett tényként kezelték a Magyarország ellen indítandó bombázóhadjáratot. Annak ellenére, hogy titkos tárgyalások folytak a kulisszák mögött, a konkrét bevetési parancs kiadása csupán a teljes harckészültségi szint elérésén és a meteorológiai körülményeken múlott.
A magyarországi bevetéseken a fő prioritások a bombázóoffenzíva kezdetétől egészen 1945 márciusának végéig a közlekedési infrastruktúra, különösen a vasúti hálózat és pályaudvarok, az olajipari létesítmények, valamint a hadi és katonai jelentőségű üzemek és gyáregységek pusztítása voltak.A 15. amerikai légi hadsereg már 1944.
február 2-án, csaknem másfél hónappal a német megszállás előtt megkapta az első Magyarország elleni bevetési parancsát. Ezt a műveletet csupán az időjárási körülmények drasztikus romlása miatt fújták le.Később, március 25-én a szövetséges légierő földközi-tengeri parancsnokságának algíri főhadiszállása ismét utasította Eaker altábornagyot a Budapest elleni első hadászati bombázás előkészítésére.
Az április 2-án délután Bariban kiadott parancs részletesen meghatározta a másnapi budapesti bevetés célpontjait, kijelölve a részt vevő stratégiai bombázó egységeket és kísérő vadászalakulatokat.KitekintésAz 1944. április 3-i légitámadás tehát nem egy elszigetelt esemény volt, hanem egy előre megtervezett és régóta előkészített hadművelet nyitánya.
Ez a támadás vetett véget annak a három éve tartó illúziónak, hogy Magyarország elkerülheti a második világháború pusztító hatásait.A bombázások a háború végéig, 1945 márciusáig folytatódtak, folyamatosan sújtva az ország stratégiai pontjait. A légiháború Magyarország felett egyértelműen bizonyítja, hogy az ország sorsa már jóval a német megszállás előtt eldőlt a szövetséges nagyhatalmak stratégiai terveiben.", "meta_leiras": "Az 1944.
április 3-i budapesti bombázás nyitotta meg a magyarországi légiháborút. Ismerje meg az angolszász támadások elő