A Nemzeti Színházban történt súlyos baleset ügyében két és fél év elteltével sem történt vádemelés, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) továbbra is nyomozást folytat foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt. Három színházi dolgozót gyanúsítottak meg, akik szabadlábon védekezhetnek. Az Index információi szerint Vidnyánszky Attilát, az előadás rendezőjét és a színház vezérigazgatóját nem hallgatták ki az ügyben.
A 2023 novemberében történt balesetben Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó színészek több métert zuhantak egy díszletelemről, súlyos sérüléseket szenvedve. Gyógyulásuk és rehabilitációjuk több hónapot vett igénybe, Horváth Lajos Ottó sérülése ráadásul maradandó. A BRFK tájékoztatása szerint a nyomozás során tanúkat hallgattak ki, dokumentumokat szereztek be és igazságügyi szakértőt rendeltek ki.
A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében a nyomozás határideje a gyanúsított kihallgatásától számított egy év, amennyiben a bűncselekmény három évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő. Mivel a gyanúsítotti kihallgatások 2025 decemberében történtek, a nyomozást 2026 decemberéig le kell zárni. A foglalkozási szabály megszegésével okozott súlyos egészségromlás három évig terjedő szabadságvesztéssel járhat.
A nyomozó hatóság a személyes adatok védelmére hivatkozva nem közölheti a gyanúsítottak kilétét. Ezen okból azt sem árulhatják el, kiket nem hallgattak ki az ügyben.
Az Index értesülései szerint a 2024 februárjában elkészült igazságügyi szakértői vélemény két személyt közvetlen felelősként jelöl meg a balesetért. Emellett a munkáltatói jogkör gyakorlója egyetemlegesen felelős a kiválasztott személyek tevékenységéért, ahogy azt a Munka Törvénykönyve is rögzíti. A munkáltató felelőssége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséért alapvető.
A szakvélemény további öt személyt is közvetett felelősséggel terhel, mivel valótlanságot állítottak a díszlet biztonságáról. Mivel két személyt mindkét típusú felelősség érint, a szakértői jelentés összesen hat ember felelősségét veti fel. Ehhez képest a nyomozó hatóság két és fél év alatt csupán három embert hallgatott ki.
Az Index megkereste a Nemzeti Színházat Vidnyánszky Attila kihallgatásával kapcsolatban, de a színház a folyamatban lévő eljárásra hivatkozva nem kívánt részleteket közölni. Más forrásból azonban az Index úgy értesült, hogy Vidnyánszky Attilát sem gyanúsítottként, sem tanúként nem hallgatták meg.
Borbély Zoltán, Horváth Lajos Ottó ügyvédje kiemelte, hogy a büntetőügyet és a kártérítést élesen különválasztották. A színházzal a kártérítésről gyors és korrekt megállapodás született, de az érzelmi és lelki sebek gyógyulása hosszabb időt igényel. Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a büntetés elmaradhatatlansága a visszatartó erő, és minél távolabb esik a tett idejétől, annál kisebb a hatékonysága.
Az ügyvéd szerint a súlyos egészségromlás, amely akár három évig terjedő szabadságvesztést is vonhat maga után, egyértelműen megállapítható a két színész esetében. Gyógyulásuk több mint fél évet vett igénybe, Horváth Lajos Ottó sérülése pedig maradandó. A mediációs eljáráshoz, amely a történtek feldolgozását és a felelősségvállalást célozza, a gyanúsítottak beismerő vallomása szükséges.
A mediáció lehetőséget biztosít az érintetteknek a párbeszédre, a sérelmek helyreállítására és a megsérült kapcsolatok rendezésére jóvátétel formájában. Azonban a beismerés hiánya akadályozza ezt a folyamatot.
Az Index számolt be elsőként a 2023 novemberi balesetről, amely miatt a Rómeó és Júlia előadását félbe kellett szakítani. A baleset után a díszletet azonnal lebontották és feltakarították, ami megakadályozta a rendőrséget abban, hogy a helyszínt eredeti állapotában vizsgálja. A BRFK-ra bejelentés sem érkezett, a nyomozást a sajtóhírek alapján, hivatalból rendelték el ismeretlen tettes ellen.
A rendőrök utólag tartottak szemlét a megváltozott helyszínen, majd egy rekonstruált díszletben is. A baleset sokkolta a társulatot. Vidnyánszky Attila, az előadás rendezője és a színház vezérigazgatója, a történtek után bejelentette lemondását, ám Csák János akkori kulturális miniszter ezt nem fogadta el.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása