A Paksi Atomerőmű részleges kiesése jelentős terhet ró Magyarország villamosenergia-importjára, ami a napi költségeket milliárdos nagyságrendűre emelte. Az ország importszámlája a korábbi 0,6 milliárd forintról közel 4 milliárd forintra ugrott, miközben az önkéntes fogyasztáscsökkentés hatása mérsékeltnek bizonyult. A legdrágább importra jellemzően az esti órákban kerül sor, ami tovább növeli a kiadásokat.
Július 25-én, amikor a Paksi Atomerőmű még teljes kapacitáson üzemelt, és az időjárás is kedvezőbb volt, a napi nettó importköltség mindössze 0,6 milliárd forintot tett ki. Ezzel szemben augusztus 4-én, a kiesés és a hőhullám együttes hatására, ez az összeg megközelítette a 4 milliárd forintot. Ezen a napon a behozatal átlagos fajlagos ára 218 euró/megawattóra volt, ami jelentősen meghaladta a július végi, nyugodtabb időszak 93 euró/megawattórás szintjét. A különbségből adódó árfelár önmagában több mint 6 millió euróval, azaz mintegy 2,3 milliárd forinttal növelte az aznapi importszámlát.
A július 25. és augusztus 4. közötti tizenegy napos időszakban a nettó importköltség becsült összege elérte a 24,9 milliárd forintot, ami mintegy 69 millió eurónak felel meg. Ez az összeg azonban nem kizárólag a paksi kiesés következménye, hiszen a hőhullám is fokozta a keresletet és az árakat. Ugyanakkor az atomerőmű leállása alatt bizonyos változó költségek megtakarítása is történt.
Az órás bontású elemzés rávilágít a rendszer működésének egy kellemetlen mintázatára. Nappal, a kiterjedt napelemes kapacitásnak köszönhetően, Magyarország gyakran exportál áramot, sokszor alacsony, vagy akár negatív áron. Estére azonban a napenergia termelés leáll, és az ország importra kényszerül, éppen a legmagasabb árak idején. Augusztus 4-én például a magyar áramrendszer mindössze egyetlen negyedórában tudott exportra termelni. A legolcsóbb, kora délutáni órákban az ár 80 euró/megawattórára süllyedt, míg estére 439 euró/megawattórára ugrott, ekkor az ország a legnagyobb mennyiségű, 3522 megawatt áramot hozta be.
Ez a jelenség azt eredményezi, hogy a teljes napi importszámla túlnyomó része az esti és éjszakai órákban keletkezik. A 19 és 23 óra közötti öt óra önmagában a napi költség közel felét adta, míg a hajnali órák további 36 százalékkal járultak hozzá. Összességében a 3,95 milliárd forintos napi tétel több mint négyötöde este és éjszaka képződött, míg a déli-kora délutáni órák hozzájárulása elhanyagolható volt.
Az európai villamosenergia-piacok összekapcsoltak, és az áramkereskedelem a "merit order" elv alapján működik. Ez azt jelenti, hogy az áram az olcsóbb területekről a drágábbak felé áramlik, amíg a határkeresztező kapacitások ezt lehetővé teszik. Normális működés mellett Magyarország akkor importál, ha a külföldi áram beszerzése gazdaságosabb, mint a hazai, jellemzően gázerőművek által termelt energia. Az import tehát nem csupán a belső hiány pótlására szolgál, hanem üzleti racionalitás is vezérli.
Az aktuális energiakrízis azonban megváltoztatta ezt a logikát. A Paksi Atomerőmű kiesése miatt az ország kénytelen a legolcsóbb hazai forrás helyett drágább, kényszerű alternatívákat keresni a piacon. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a rendszerüzemeltetési szempontok, különösen az ellátásbiztonság, felülírhatják a tisztán gazdasági megfontolásokat. Előfordulhat, hogy nem használják ki a teljes rendelkezésre álló importkapacitást, még akkor sem, ha az gazdaságilag kedvezőbb lenne, hogy elegendő tartalék maradjon a rendszerben váratlan események esetére. Ez azt jelenti, hogy az energiabeszerzés során az ellátásbiztonság kiemelt szerepet kap.
A Paksi Atomerőmű kiesése nem csupán az importigényt növeli, hanem a hazai piaci árakat is felfelé hajtja. Emellett a drágább gázerőművek fokozottabb igénybevétele és a magasabb szabályozási költségek sem szerepelnek teljes mértékben a becslésben, ami azt sugallja, hogy a valós költségek még magasabbak lehetnek. Az önkéntes fogyasztáscsökkentés, bár üdvözlendő, elsősorban az ellátásbiztonságra van nagyobb hatással, mint a közvetlen pénzügyi megtakarításokra. A tizenegy nap alatt becsült 1,2-1,5 milliárd forintnyi spórolás a teljes importszámlához képest szerényebb összeg.
A spórolásnak azonban van egy fontos másodlagos hatása is: minden kivett megawattnyi kereslet eltolja a merit order keresleti görbéjét balra. Ezáltal nemcsak a meg nem vásárolt mennyiséget takarítja meg, hanem az összes többi fogyasztott áram árát is kissé csökkentheti, kedvezőbb metszéspontot eredményezve a keresleti és kínálati görbe között. Fontos azonban megjegyezni, hogy a becslés lefelé torzít, mivel nem tartalmazza a hőhullám okozta keresletnövekedést és áremelkedést.
Összességében a Paksi Atomerőmű leállása naponta milliárd forintos nagyságrendű többletköltséget okoz az országnak, azonban nemzetgazdasági szinten ez a veszteség nem tűnik elviselhetetlennek. A legutóbbi másfél hét során felmerült mintegy 24,9 milliárd forintos becsült költség az éves bruttó hazai termékhez (GDP) képest elenyésző. Amennyiben hasonló viszonyok még egy hónapig fennállnának, a költség akkor is csak a GDP 0,1%-át tenné ki.
A számítások saját becsléseken alapulnak, és a tényleges beszerzési költségek eltérhetnek a hosszú távú szerződések és a kapacitásdíjak miatt. Emellett egy leállított vagy visszafogott üzem vesztesége nem kizárólag az áramszámlán mérhető, hanem nemzetgazdasági szempontból inkább mínuszosnak tekinthető. Pozitívumként említhető, hogy a telített határkeresztezőkön keletkező árkülönbözet egy része kapacitásaukciós bevételként visszakerül a rendszerbe, így a többletköltség nem hagyja el teljes egészében az országot.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása