Egy nemzetközi kutatás szerint drasztikusan csökkent az emberek napi szintű szóbeli kommunikációja az elmúlt másfél évtizedben. A Perspectives on Psychological Science folyóiratban publikált tanulmány rávilágít, hogy a családtagokkal és az ismerősökkel folytatott párbeszédek mennyisége is visszaesett. Ez a tendencia komoly kihívásokat jelent a szókincs és a kognitív képességek megőrzése szempontjából.
A Missouri-Kansas City Egyetem és az Arizonai Egyetem pszichológusai több ezer résztvevőt vizsgáltak az Egyesült Államokban, Mexikóban, Ausztráliában és Európában. Beszédfelvevők segítségével rögzítették a nap során zajló véletlenszerű párbeszédeket, így pontos képet kaptak a kommunikációs szokásokról.
Az adatok szerint 2005-ben az átlagos napi kimondott szavak száma 16 632 volt, ami 2019-re 11 900-ra esett vissza. Ez a közel 29%-os csökkenés jelentős eltérést mutat, és a kutatók szerint a tendencia azóta is folytatódik. A szóbeli interakciók hiánya hozzájárulhat a szókincs sorvadásához, ami hosszú távon megnehezítheti a hatékony kommunikációt.
A kutatók két fő tényezőt azonosítottak a szóbeli kommunikáció hanyatlásának hátterében. Az egyik az egyre növekvő elmagányosodás, melyet a COVID-19 járvány is felerősített. Egy 2003 és 2019 közötti amerikai felmérés szerint az egyedül töltött szabadidő aránya 44-ről 49 százalékra nőtt, ami jelentős növekedést jelent a munkán, alváson és személyes higiénián kívüli időszakokban.
A másik meghatározó ok a digitális technológia és az internet térnyerése. Európában például 2006 és 2022 között 21-ről 12 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik naponta találkoznak barátaikkal. A személyes interakciókat felváltják az üzenetek és a közösségi média felületek.
A mindennapi tevékenységek is digitalizálódtak: asztalfoglalás, ételrendelés vagy tájékozódás ma már alkalmazásokon keresztül történik, mellőzve a korábban szükséges emberi érintkezéseket. Még a családtagokkal való kommunikáció is egyre inkább üzenetküldés formájában valósul meg, különösen a fiatalabb generációk körében.
A fokozódó magány és a szóbeli interakciók hiánya negatívan befolyásolja a mentális egészséget. A személyes beszélgetések kulcsfontosságúak az empátia fejlesztésében, mivel lehetővé teszik az érzelmek kifejezését és a partner érzelmeinek dekódolását. Ezzel szemben az írásos üzenetekben az érzelmek kifejezése nagyrészt emojikra korlátozódik.
Különböző kommunikációs formák összehasonlítása alapján a személyes kapcsolódás teremti meg a legerősebb érzelmi köteléket, míg az online üzenetküldés a leggyengébbet. Gillian Sandstrom pszichológus a „gyenge kötések” jelentőségét kutatja, melyek a napi informális párbeszédeket foglalják magukba. Mark Granovetter amerikai szociológus már 1973-ban leírta, hogy ezek a felszínes interakciók mennyire fontosak a társadalmi kapcsolatok és a karrier szempontjából.
Meglepő módon az álláskeresők például gyakrabban jutnak munkához informális csevegések révén, mint közeli barátaik vagy családtagjaik segítségével. A gyenge kötések hídként funkcionálnak a különböző társadalmi csoportok és információs buborékok között. Ezek a kisebb interakciók nem csupán hasznosak, hanem hozzájárulnak a jóllét érzésének erősítéséhez is.
A szóbeli kommunikáció hanyatlása öngerjesztő folyamatnak tűnik: minél kevesebbet veszünk részt társas interakciókban, annál nagyobb szorongást érzünk velük kapcsolatban, és annál ritkábban kezdeményezünk ilyen helyzeteket. Pedig a beszéd másképp aktiválja az agyat, mint az írás: fejleszti az emlékezetet, a figyelmet, és megköveteli a partner mondandójának követését, miközben saját válaszunkat készítjük elő.
A személyes interakciók során figyelnünk kell a testtartásunkra és az arckifejezéseinkre is, ami komplex kognitív folyamatokat igényel. A beszéd visszaszorulásával más kognitív képességek, különösen a figyelem, is gyengülhetnek. Valeria Pfeifer pszichológus szerint agyunk működésének jelentős része ma már mobileszközökre van kiszervezve.
Ez a jelenség azt eredményezi, hogy a spontán beszéd fokozatosan eltűnik a mindennapjainkból, legyen szó színházjegy foglalásról, egészségügyi adatok megosztásáról okosórán keresztül, vagy érintésmentes élelmiszer-kiszállításról. Bár a kezdetben kellemetlennek tűnő személyes kapcsolódásokba való belevágás kihívást jelenthet, hosszú távon hozzájárulhat a jobb közérzethez, ellentétben a gépek által nyújtott rideg interakciókkal.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása