Az Egyesült Államok kormánya pénteken, közvetlenül éjfél után, új és széles körű vámokat vezet be hatvan kereskedelmi partnerével szemben. A Trump-adminisztráció döntését azzal indokolja, hogy az érintett országok nem léptek fel megfelelően a kényszermunkával előállított termékek kereskedelme ellen. Ez a jelentős intézkedés az Egyesült Államok teljes külkereskedelmének több mint 99 százalékát lefedi, komoly hatással lehet a globális gazdasági kapcsolatokra.
A most bevezetett vámok mértéke országtól függően 10 vagy 12,5 százalék lesz. Az alacsonyabb, 10 százalékos kulcs azokra a gazdaságokra vonatkozik, amelyek már tettek lépéseket a kényszermunkával előállított áruk behozatalának megakadályozására, vagy erre vonatkozóan kereskedelmi megállapodásban kötelezettséget vállaltak. A többi érintett kereskedelmi partnerre 12,5 százalékos pótlólagos teher hárul majd, ami jelentős költségnövekedést jelenthet az amerikai importőrök számára.
Ezek az új intézkedések gyakorlatilag felváltják a februárban bevezetett, átmeneti, 10 százalékos globális importvámot, amelynek hatálya július 24-én lejárt. A mostani vámokat már az 1974-es kereskedelmi törvény 301. szakasza alapján vetik ki, amely szélesebb jogi alapot biztosít a kereskedelmi korlátozások bevezetésére. Az amerikai kereskedelmi képviselet márciusban indított vizsgálatot 60 gazdasággal szemben, majd júniusban arra a következtetésre jutott, hogy azok nem léptek fel hatékonyan a kényszermunkával előállított termékek behozatala ellen.
Fontos kiemelni, hogy az új terhek nem rakódnak rá az acélra, az alumíniumra és más fémtermékekre már korábban kivetett, nemzetbiztonsági indokokra épülő vámokra. Amennyiben egy termékre már vonatkozik a kereskedelmi törvény 232. szakasza alapján elrendelt vám, arra nem számítják fel még egyszer a most bejelentett pótlólagos terhet, elkerülve ezzel a kettős adóztatást.
A mostani vámcsomag bevezetését egy korábbi, februárban érvénybe lépett, átmeneti 10 százalékos globális importvám előzte meg. Ezt az intézkedést a Trump-adminisztráció akkor vezette be, miután a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette a tavaly áprilisi "Liberation Day" során bejelentett globális vámcsomagot, ami egy korábbi kereskedelempolitikai próbálkozás kudarcát jelentette. Az akkori átmeneti vámot az amerikai kormány a kereskedelmi törvény 122. szakasza alapján legfeljebb 150 napra vezethette be, ezért annak hatálya a július 24-i dátummal automatikusan lejárt.
A Trump-adminisztráció a mostani lépést az Egyesült Államok, egyben a világ eddigi legátfogóbb kereskedelmi intézkedéseként értékeli a nemzetközi munkajogok védelmében. A kormányzat célja, hogy fellépjen a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen, és biztosítsa, hogy az amerikai piacra kerülő termékek ne kényszermunka révén készüljenek. A kormány ugyanakkor egyelőre nem közölte, hogy mekkora vámbevételt vár az intézkedéstől, ami a gazdasági hatások pontos felmérését nehezíti.
Ez az új vámcsomag egy szélesebb körű vámoffenzíva szerves részét képezi, amely az amerikai kereskedelempolitika egyik meghatározó eleme a jelenlegi adminisztráció alatt. A Fehér Ház a héten már életbe léptette a Brazíliából érkező import nagy részét sújtó 25 százalékos vámot, ami jelentős terhet ró a dél-amerikai ország exportjára. Emellett augusztustól a kanadai áruk széles körére is 50 százalékos vám lép érvénybe, ami komoly feszültségeket okozhat a két szomszédos ország közötti hagyományosan szoros kereskedelmi kapcsolatokban.
Az amerikai kereskedelmi képviselő, Jamieson Greer szenátusi meghallgatásán egyértelműen hangsúlyozta az adminisztráció elkötelezettségét a vámok alkalmazása és a kereskedelmi megállapodások megkötése mellett. Kiemelte a gazdaság újraiparosítását, az amerikai munkavállalók védelmét, a bérek emelését és a kereskedelmi deficit csökkentését, mint fő célokat. Ezek a protekcionista célok alátámasztják a jelenlegi kereskedelmi stratégia alapjait és a hazai gazdaság erősítésére irányuló törekvéseket.
A folyamatban lévő, márciusban indított másik vizsgálat is rávilágít a stratégia kiterjedtségére, amely 16 gazdaság túlzott gyártókapacitását veszi górcső alá. Ennek lezárása után további vámok bevezetésére is sor kerülhet, ami tovább formálhatja a globális kereskedelmi tájképet és növelheti a nemzetközi feszültségeket, potenciálisan újabb kereskedelmi háborúkhoz vezetve.
Az Egyesült Államok által bevezetett új vámok és a folyamatban lévő vizsgálatok egyértelműen jelzik a Trump-adminisztráció eltökélt szándékát a hazai ipar és a munkavállalók védelmére. A kényszermunka elleni fellépés, mint az intézkedések indoklása, új dimenziót ad a kereskedelmi vitáknak, összekapcsolva a gazdasági érdekeket az etikai és emberi jogi szempontokkal, ami egyre inkább jellemzővé válik a nemzetközi diskurzusban.
A széles körű intézkedések, amelyek az amerikai külkereskedelem szinte egészét érintik, várhatóan jelentős hatással lesznek a globális ellátási láncokra és a nemzetközi kereskedelmi dinamikákra. A kereskedelmi partnerek reakciója, valamint a további kereskedelmi megállapodások alakulása kulcsfontosságú lesz a jövőbeni gazdasági környezet szempontjából, és meghatározza, hogyan alakulnak a nemzetközi gazdasági erőviszonyok a következő időszakban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása