A nyár első hőhulláma Spanyolországban több mint kétszáz ember életét követelte mindössze néhány nap alatt. A III. Károly Egészségügyi Intézet csütörtökön közzétett jelentése szerint, amely a napi halálozási megfigyelő rendszer (MoMo) és a hőmérsékleti adatok statisztikai becslésén alapul, vasárnaptól szerdáig legalább 212 haláleset hozható összefüggésbe az évszakhoz képest szokatlanul magas hőmérséklettel. Ez a szám rávilágít a szélsőséges időjárási jelenségek súlyos egészségügyi következményeire, különösen a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok körében.
A hőhullám első napján, vasárnap 13 ember vesztette életét a kánikula miatt. Ez a szám drámaian emelkedett a következő napokban: hétfőn már 38, kedden 66, míg szerdán, a hőségepizód utolsó napján 95 halálesetet regisztráltak. Ez a folyamatos növekedés jelzi, hogy a szervezet egyre nehezebben birkózott meg a tartósan magas hőmérséklettel, és a hőség kumulatív hatása egyre több áldozatot szedett.
Az adatok elemzése szerint a halálesetek túlnyomó többsége a kantábriai partvidék mentén fekvő közösségekben történt. Ezek a területek jellemzően enyhébb hőmérséklethez szoktak, így a hirtelen bekövetkező, több egymást követő napon át tartó, helyenként 40 Celsius-fok feletti nappali hőség különösen súlyos terhet rótt a lakosságra. Ezen a régióban a legmagasabb, vörös szintű hőségriasztás volt érvényben, ami a helyzet rendkívüli súlyosságát mutatja.
Emellett az északi régióban található Asztúria és Galicia tartományokban is megfigyelhető volt a halálesetek számának növekedése a vizsgált időszakban. Noha ezeken a területeken a hőmérséklet nem érte el a kantábriai partvidék szélsőséges értékeit, a magas halálozási arány más tényezőre vezethető vissza. Asztúriában és Galiciában kiemelkedően magas az idős lakosság aránya, akik köztudottan érzékenyebbek a magas hőmérsékletekkel szemben, és szervezetük nehezebben alkalmazkodik a kánikulához.
Blanca Paniello, közegészségügyi és klímaváltozási szakértő, akit az El Periódico című online újság idézett, rávilágított, hogy a hőséggel összefüggő halálesetek nem mindig kapcsolódnak közvetlenül hirtelen eseményekhez, mint például a hőguta. A hőstressz elsődleges egészségügyi hatása a szív- és érrendszerre nehezedő kritikus terhelés. A szakértő magyarázata szerint a hőmérséklet emelkedésével a szervezet fokozottan próbálja elvezetni a felesleges hőt. Ez a folyamat a szívteljesítmény növelésével és az izzadással járó folyadékvesztéssel jár, ami jelentős megterhelést jelent a keringési rendszer számára.
Paniello hozzátette, hogy idős korban a szervezet hőszabályozó képessége természetes módon csökken, ami megnehezíti a test számára a belső hőmérséklet fenntartását extrém körülmények között. Ráadásul a már meglévő krónikus betegségek, mint például a szív- és érrendszeri problémák vagy a légzőszervi megbetegedések, tovább növelhetik a hőséggel kapcsolatos szövődmények kockázatát, súlyosbítva a helyzetet. Az egészségügyi intézet adatai is alátámasztják ezt a megállapítást: az elmúlt négy napban a hőséggel összefüggésbe hozható halálesetek mintegy fele 85 év felettieket érintett, ami kiemeli ezen korosztály különleges sérülékenységét a hőhullámok idején.
A spanyolországi hőhullám tragikus következményei felhívják a figyelmet a klímaváltozás és a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbá váló jelenségére, valamint azokra a közegészségügyi kihívásokra, amelyeket ezek a jelenségek jelentenek, különösen a leginkább veszélyeztetett csoportok számára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása