{ "cim": "Visszatér a megye elnevezés: a magyar közigazgatás ezeréves története", "bevezeto": "Három és fél év után, 2026 októberétől ismét megyéknek nevezik a közigazgatási egységeket Magyarországon, felidézve a több mint ezer éves intézményrendszer változatos történetét.", "cikk_html": "2026. október 1-jétől ismét megyéknek nevezik a magyarországi közigazgatási egységeket, felváltva a 2023 óta használt vármegye elnevezést.
Ez a döntés egy több mint ezer éves, folyamatosan alakuló intézményrendszer legújabb fejezete, amely a történelem során számos változást élt meg. A közigazgatás területi alapja a királyi vármegyéktől a rendi és polgári formákon át napjainkig fennmaradt, bizonyítva alkalmazkodóképességét.Mi történt?Az Alaptörvény tizenhetedik módosítása értelmében 2026.
október 1-jétől a vármegye elnevezés visszatér a megye formára, a főispán megnevezés helyett pedig ismét a kormánymegbízott kifejezés kerül bevezetésre. Ez a változás a 2023.
január 1-jén életbe lépett névváltoztatást követi, amikor a megyék vármegyékké, a kormánymegbízottak pedig főispánokká váltak.A mostani átnevezés jelentős adminisztrációs feladatot ró a közigazgatásra, 1172 jogszabályt, köztük 181 törvényt kell módosítani. A kormány hatásvizsgálata az átnevezések végrehajtásának költségét 577 millió forintra becsüli.
A törvény zárószavazását három hét múlva tartják.A korábbi, 2023-as névváltoztatás is jelentős kiadásokkal és munkával járt, például 714 megyehatárjelző táblát cserélt le a Magyar Közút Zrt. A Miniszterelnökségnek akkor 320 kormányrendelethez kellett hozzányúlnia a módosítások miatt.HáttérA magyar közigazgatás alapját képező vármegyerendszer a XI.
század elején, Szent István uralkodása idején jött létre a királyi várbirtokok igazgatására. A XIII.
században a királyi birtokok eladományozása gyengítette a rendszert, melynek során a köznemesség megerősödésével kialakult a nemesi, vagy rendi vármegyerendszer. Ennek élén az ispán, majd főispán állt, akinek feladatait később az alispán vette át.Nánay Mihály történész szerint a XVIII-XIX.
századi rendi vármegye megítélése kettős: egyrészt segítette a szuverenitás megőrzését és erős helyi kötődést alakított ki, másrészt a XIX. század elejére önálló hatalmi központtá vált, ami modernizációs akadályokat jelentett.
Eötvös József és más reformerek a vármegyei autonómiát archaikusnak tartották.A kiegyezés után a vármegyéket beillesztették a modern polgári közigazgatásba, autonómiájuk csökkent. A főispán a kormányzat képviselőjévé vált, ellenőrizve a vármegyei intézményrendszer működését.
A második világháború végéig a vármegye elnevezés maradt hivatalos, de a megye kifejezés is terjedt.Az 1950-es tanácsrendszer előtt területrendezést hajtottak végre, 25 történelmi vármegyéből 19 megyét hoztak létre, és az 1949-es Alkotmány hivatalossá tette a megye elnevezést. A járások, melyek a XVI.
században jelentek meg, 1983-ban megszűntek, majd 2013-ban újra életre hívta őket a második Orbán-kormány, 174 járással.Miért fontos?A megyerendszer rendkívüli túlélőképessége és alkalmazkodása a magyar történelem során kiemeli annak alapvető fontosságát a közigazgatásban. Az elnevezések és hatáskörök változása ellenére a területi egység alapja stabil maradt, ami a központi hatalom és a helyi autonómia közötti feszültségek állandó tárgya volt.A rendszerváltozás után is felmerült a vármegye elnevezés visszaállítása, de az 1990-es években elvetették.
Az Antall-kormány 1993-ban a közigazgatás korszerűsítésének részeként vizsgálta a megyerendszer jövőjét, felvetve a kismegyerendszer és a régiók bevezetésének lehetőségét, de ez az elképzelés nem valósult meg.Az uniós csatlakozás előtt az Ágh Attila vezette Idea-csoport 2002-es javaslata szerint a kistérségek önálló feladatokat kaptak volna, a megyék szerepét pedig régiók vették volna át. Ez a koncepció azonban ellenállásba ütközött a kormányon belül, és végül nem fogadták el eredeti formájában.A megyék megszüntetésének kérdése politikailag mindig is érzékeny volt, és sem az ellenzék, sem a kormánypárti többség nem támogatta.
Az Orbán-kormányok idején a megyék szerepe tovább erősödött, ami a 2023-as névváltoztatásban csúcsosodott ki. A mostani visszanevezés ismét rávilágít a közigazgatási struktúra mélyen gyökerező hagyományaira és a névadás szimbolikus jelentőségére.Kitekintés
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása