A magyar férfi junior kézilabda-válogatott történelme során először nyert Európa-bajnokságot, ami nem csupán egy kiemelkedő sporttörténeti esemény. Ez a siker egy szélesebb trendbe illeszkedik, amely az elmúlt években a korosztályos nemzeti csapatok egyre gyakoribb nemzetközi élmezőnybe kerülését mutatja. Felmerül a kérdés, hogy vajon egyszeri sikerekről van-e szó, vagy valóban egy új, tartósan sikeres korszak kezdődött a magyar férfi kézilabda utánpótlásában.
A magyar férfi juniorválogatott közelmúltbeli Európa-bajnoki győzelme jelentős mérföldkőnek számít, mely egy évvel azután született, hogy a csapat 46 esztendő után ismét világbajnoki ezüstérmet szerzett az U21-es korosztályban. Ezen eredmények sorát megelőzte a 2022-es U20-as Európa-bajnokságon elért ötödik helyezés, amely már akkor jelezte a fejlődést és a nemzetközi élmezőnyhöz való felzárkózást. Bár a köztes években voltak visszaesések, az idei Európa-bajnoki arany egy újabb generáció kiemelkedő teljesítményét bizonyítja, sugallva, hogy a sikerek nem egyediek, hanem egymást követő generációk által elért eredmények.
A magyar junior nemzeti csapat hosszú időn keresztül ritkán tartozott a nemzetközi élmezőnyhöz. A 2005-ös világbajnoki bronzérem után másfél évtizeden át nem sikerült dobogós helyezést elérni világversenyen, és az Európa-bajnokságokon is jellemzően a középmezőnyben végeztek, sőt, több tornára ki sem jutottak. Fordulópontot 2019 jelentett, amikor Sótonyi László vette át a juniorválogatott irányítását, miközben már a Nemzeti Kézilabda Akadémián (NEKA) is dolgozott. A koronavírus-járvány okozta versenynaptár-felfordulás után a 2022-es U20-as kontinenstorna jelentette az első valódi visszajelzést, ahol a magyar válogatott ötödik helyen végzett.
A 2023-as U21-es világbajnokságon a csapat egészen a döntőig menetelt, ahol Németország állította meg őket, ezzel 46 év után szerezve vb-ezüstérmet. Sótonyi Lászlót, akit nemrég a felnőttválogatott szövetségi kapitányává neveztek ki, az év utánpótlásedzőjének is megválasztották. A NEKA, melyet 2013-ban alapítottak a 14 és 23 év közötti korosztály képzésére, kulcsszerepet játszott a fejlődésben, célja, hogy játékosai NB I-es vagy külföldi élvonalbeli klubokban folytassák pályafutásukat.
Sótonyi 2019-ben vette át a NEKA NB I-es csapatának edzését és a férfi szakág vezetését, ami hozzájárult a szakmai munka összehangolásához és a játékosok beépítéséhez. A szakember az akadémia honlapján megjelent közleményben hangsúlyozta a motiváló közeget és a kollegiális egységet, melyek segítették a férfi szakág felépítését és működtetését.
Az elmúlt évek sikerei mögött az akadémiai rendszer fokozatos kiépülése és a képzés tökéletesedése áll. A 2022-es és 2023-as válogatott keretekben a NEKA meghatározó szerepe volt megfigyelhető, a 18 fős keretből nyolc, illetve kilenc játékos érkezett Balatonboglárról. Ez a magas arány azt mutatta, hogy az akadémia képes nemzetközi szinten is versenyképes játékosokat nevelni.
Azonban az idei Európa-bajnok keret már a magyar férfi utánpótlás képzési bázisának kiszélesedését is érzékelteti. A NEKA mellett a Veszprém Handball Academy, a PICK Kézilabda Akadémia, az FTC Kézilabda Akadémia, a Győr, a DEAC, a Budai Farkasok, a ONE Veszprém és a Szigetszentmiklós is adott játékosokat a csapathoz. Ez a sokszínűség arra utal, hogy ma már több hazai műhely is képes nemzetközi szintű tehetségeket kinevelni.
A junior világversenyeken elért érmek önmagukban még nem garantálják a felnőttkori sikert, ezért fontos vizsgálni a játékosok pályafutását. A 2022 és 2026 közötti öt világversenyen szereplő 61 játékos közül 49, azaz több mint 80 százalékuk, jelenleg is az NB I-ben vagy valamelyik európai élvonalbeli bajnokságban kézilabdázik. További tíz játékos az NB I/B-ben szerepel, ami rendkívül magas arányú sikeres átmenetet jelez az utánpótlásból a felnőtt élvonalba.
Az utánpótlásban elért kiemelkedő eredmények már a felnőttválogatottban is visszaköszönnek. A 2022 és 2026 között korosztályos világversenyeken szereplő játékosok közül tízen már bemutatkoztak a magyar férfi felnőttválogatottban. Közülük Palasics Kristóf, Imre Bence, Ilic Zoran, Ónodi-Jánoskúti Máté, Fazekas Gergő, Lukács Péter, Pergel Andrej, Krakovszki Zsolt, Krakovszki Bence és Papp Tamás nevét érdemes kiemelni.
A korábbi juniorválogatott játékosok nemzetközi klubszinten is megállják a helyüket. Palasics Kristóf a Bundesligában szereplő MT Melsungen kapusaként Európa-ligát nyert, Imre Bence a THW Kiellel Európa-liga-döntőt játszott, és jelenleg a One Veszprém HC játékosa. Ilic Zoran és Fazekas Gergő az ORLEN Wisla Plock, Lukács Péter és Fazekas Máté az OTP Bank-PICK Szeged, Gáncs-Pető Máté pedig a One Veszprém HC színeiben szerepel a Bajnokok Ligájában. Ónodi-Jánoskúti Máté a francia bajnokságban játszik.
Ezek a tények alátámasztják, hogy a magyar férfi kézilabda utánpótlás-rendszere egyre hatékonyabban nevel ki nemzetközi szinten is versenyképes játékosokat, ami hosszú távon megalapozhatja a felnőttválogatott tartós sikereit. A sikeres átmenet a felnőtt szintre és a nemzetközi klubokban való szereplés egy új, ígéretes korszak kezdetét jelentheti a magyar férfi kézilabdában.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása