Barack Obama volt amerikai elnök élesen bírálta a Donald Trump vezette adminisztráció Iránnal kapcsolatos politikáját egy friss interjúban, amely pénteken látott napvilágot. Az egykori elnök, aki 2009 és 2017 között irányította az Egyesült Államokat, az NBC News-nak nyilatkozott a chicagói elnöki könyvtárának megnyitója előtt. Nyilatkozatában komoly aggodalmakat fogalmazott meg a korábbi kormányzat közel-keleti stratégiájával kapcsolatban, különös tekintettel az Iránnal kötött nukleáris megállapodásból való kilépésre és az azt követő eseményekre.
Obama hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok dollármilliárdokat költött el egy háborúra, amely óriási terhet rótt a hadseregre, és számos emberéletet követelt. Kifejezte érzését, miszerint a konfliktus végére az ország visszakerült oda, ahol a háború kezdete előtt állt, sőt, talán még rosszabb helyzetbe is került. Bár üdvözölte a jelenlegi tűzszünetet, komolyan megkérdőjelezte a háború elindításának megalapozottságát. Rámutatott, hogy korábban már létezett egy átfogó megállapodás, amely Irán nukleáris programjának korlátozására irányult. Ez a megállapodás, az úgynevezett Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA), az Obama-adminisztráció idején jött létre, és célja volt megakadályozni, hogy Irán atomfegyverhez jusson, cserébe a szankciók enyhítéséért.
A volt elnök kritikájának középpontjában az állt, hogy a Trump-adminisztráció 2018-ban kilépett ebből az iráni atomalkuból. Obama szerint ez a lépés arra késztette Iránt, hogy felgyorsítsa nukleáris kapacitásainak fejlesztését, ami végső soron destabilizálta a régiót és aláásta a korábbi diplomáciai erőfeszítéseket. Ez a kilépés, és az azt követő események vezettek ahhoz a helyzethez, amelyet Obama most értelmetlennek és kontraproduktívnak ítél.
Eközben Donald Trump, a jelenlegi elnök, szerdán egy szándéknyilatkozatot írt alá Teheránnal. Ennek a megállapodásnak a megítélése azonban még a republikánus oldalon sem egységes. A Hill című lap beszámolója szerint nem csupán a demokraták, hanem számos konzervatív törvényhozó is megkérdőjelezte az új egyezményt. Különösen nagy felháborodást váltott ki az Irán elleni szankciók feloldása, valamint egy 300 milliárd dolláros újjáépítési alap létrehozásának terve.
Több republikánus szenátor is kifejezte elégedetlenségét és aggodalmát. A frakcióban uralkodó hangulatot "ledöbbentnek" és "komornak" írták le. Joni Ernst, Iowa állam szenátora például egyértelművé tette, hogy nem támogat egy "JCPOA 2.0"-t, utalva ezzel arra, hogy nem kívánnak visszatérni egy olyan megállapodáshoz, amely szerinte hibás volt, vagy amelynek feltételei nem felelnek meg az amerikai érdekeknek. Ez a kijelentés rávilágít a republikánus párton belüli mély megosztottságra az Irán-politika kérdésében.
Sok republikánus szkeptikusan nyilatkozott egy valódi, tartós alku esélyeiről a 60 napos tárgyalási időszak lejártával. Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Washingtonnak jelenleg nincs elegendő "ütőkártyája" a tárgyalóasztalnál ahhoz, hogy érdemi engedményeket csikarjon ki Irántól. Ez a vélemény arra utal, hogy a republikánusok egy része úgy véli, az Egyesült Államok gyengébb pozícióból indul a tárgyalásokon, mint azt szeretnék, és a jelenlegi megállapodás nem szolgálja kellőképpen az amerikai nemzetbiztonsági érdekeket.
Donald Trump pénteken a saját Truth Social platformján reagált a kritikákra. Hangsúlyozta, hogy nem az Egyesült Államok, hanem Irán kényszerült tárgyalóasztalhoz. Üzenetében kijelentette: "Végük van! Lejátsszuk a 60 napot. Egy centet sem kapnak!" Ezzel Trump azt sugallta, hogy az Egyesült Államok erős pozícióban van, és Irán számára ez az utolsó esély a megállapodásra, anélkül, hogy bármilyen pénzügyi juttatást kapna. Ez a retorika ellentétes a republikánus szenátorok által megfogalmazott aggodalmakkal, és rávilágít a politikai spektrumon belüli eltérő megközelítésekre az iráni kérdés kezelésében. A helyzet továbbra is feszült marad, és a következő 60 nap döntő fontosságú lesz a jövőbeni Irán-amerikai kapcsolatok szempontjából.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása