Magyar Péter szerdán tájékoztatta a nyilvánosságot a kormány döntéséről, miszerint fenékküszöböt építenek a Dunába a paksi atomerőmű közelében. A bejelentést követően egy helikopteres felvételen mutatta be az érintett folyószakaszt, ahol a Duna medre sivatagszerű állapotot mutatott, és az erőmű hűtővize tovább melegítette az amúgy is alacsony vízszintet.
A kormányzati döntés értelmében a Duna vízszintjének emelése érdekében fenékküszöböt hoznak létre a paksi atomerőműnél. A fenékküszöb egy víz alatti gát, melynek építéséhez először 35 ezer tonna, majd további 50 ezer tonna követ használnak fel. Az építkezés várhatóan 3-4 hetet vesz igénybe, és a folyó mindkét partjáról egyszerre kezdődik.
Ez a beavatkozás alacsony vízállás esetén akár egyméteres vízszintemelkedést is eredményezhet. A fenékküszöb elkészültéig ideiglenes megoldásként két bárka elsüllyesztésével tervezik a vízszint 20-30 centiméteres emelését.
Az atomerőmű működéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és hőmérsékletű hűtővíz biztosítása, amit a Duna alacsony vízállása veszélyeztet. A folyómeder kritikus állapota és a hűtővíz további melegedése sürgős beavatkozást tett szükségessé. A fenékküszöb építése a kormányzati válasz erre a krízishelyzetre.
A döntés hátterében a paksi atomerőmű biztonságos üzemeltetésének fenntartása áll, melyhez stabil vízszint szükséges. A folyóvíz hőmérséklete és mennyisége kritikus paraméterek az erőmű hűtőrendszere szempontjából.
A fenékküszöb építése azonban számos ökológiai kockázatot rejt magában, melyekre a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője, dr. Samu Andrea hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint egy ilyen beavatkozás jelentős hatással lehet a Duna ökoszisztémájára, megváltoztatva a vízszintet és a hordalék felhalmozódását.
Ez nemcsak az erőműre és a hajózásra lesz kihatással, hanem az élővilágra is. A szakértő hangsúlyozta az ökológiai hatásvizsgálat fontosságát, melynek hiánya esetén pótlása elengedhetetlen. Samu Andrea szerint olyan kialakításra lenne szükség, amely nem akadályozza a hordalék és az élővilág hosszirányú átjárhatóságát, és minimalizálja a mederfenék további mélyülését.
Amennyiben a meder mélyebbé válik a beavatkozás következtében, az alvízi szakaszokon, vagyis a fenékküszöb utáni részeken még alacsonyabb vízállások várhatók kisvíz idején. Ez a jelenség hozzájárulhat a térség kiszáradásának felgyorsulásához.
Bardóczi Sándor, Budapest tájépítésze is hasonló aggodalmakat fogalmazott meg, kiemelve, hogy a fenékküszöb legfeljebb ideiglenes megoldás lehet. Attól tart, hogy Magyarországon sok ideiglenesnek szánt beavatkozás vált tartóssá az évtizedek során. A duzzasztott víz ugyan biztosít szivattyúzható vízmagasságot, de nem növeli a folyó hozamát.
Alacsony vízállásnál a Duna vize melegebbé válik, amit az erőmű hulladékhője tovább fokoz. A duzzasztás pedig csapdába ejti ezt a felmelegedett vizet, ami egyre forróbbá válhat. A tájépítész szerint középtávon az erőművet le kell választani a Dunáról, hűtőtornyok alkalmazásával, ami jelentős beruházást és időt igényel.
Bardóczi Sándor felhívta a figyelmet arra is, hogy a fenékküszöb megfogja a hordalékot, ami feliszapolódáshoz vezet, és rendszeres kotrást tesz szükségessé. Az alvízi szakaszokon viszont hiányozni fog ez a hordalék, ami a meder további mélyülését okozza, és ezzel együtt a térség talajvízszintjét is csökkenti.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben nem csupán az energetikai és vízépítési szempontokat kell figyelembe venni, hanem a vízminőséget, a talajvízszint emelését, a vízbázisokat, az ökológiát és a fenntarthatóságot is. Egy válsághelyzet gyors beavatkozásokat igényelhet, de azok mögött mindig átfogó, hosszú távú stratégiának kell állnia, elkerülve a komplex problémák egyszerűsített, rövidlátó megoldásait.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása