Magyar Péter szerdán jelentette be, hogy a kormány döntése értelmében fenékküszöböt építenek a paksi atomerőmű mellé a Dunába. A bejelentést követően helikopterről mutatta be az érintett folyószakaszt, ahol sivatagszerű meder és az erőmű által melegített víz jellemezte a látványt. Az intézkedés célja a vízszint megemelése, melyhez ideiglenesen két bárka elsüllyesztését is tervezik.
A kormányzati döntés értelmében a paksi atomerőmű közelében, a Duna medrébe kerül a fenékküszöb. Az építkezéshez kezdetben 35 ezer tonna, majd további 50 ezer tonna követ használnak fel, melyek a folyómederbe kerülnek. A munkálatok várhatóan 3-4 hetet vesznek igénybe, és a folyó mindkét partjáról egyidejűleg kezdődnek meg. A fenékküszöb elkészülte után alacsony vízállás esetén akár egyméteres vízszintemelkedést is eredményezhet a Duna adott szakaszán. Az átmeneti időszakra két bárka elsüllyesztésével ideiglenesen 20-30 centiméteres vízszintemelkedést próbálnak elérni.
A fenékküszöb lényegében egy víz alatti gát, melynek feladata a vízszint szabályozása anélkül, hogy a felszínen látható lenne. A beavatkozásra a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt van szükség, ami közvetlenül veszélyezteti a paksi atomerőmű működéséhez elengedhetetlen hűtővíz ellátását. A miniszterelnök által is bemutatott sivatagszerű folyómeder, valamint az erőmű által kibocsátott hulladékhő tovább súlyosbítja a helyzetet, mivel a kevés vizet még jobban felmelegíti. A kormányzat ezzel a gyors beavatkozással igyekszik biztosítani az atomerőmű zavartalan és biztonságos működését.
A fenékküszöb építése jelentős hatással lehet a Duna ökoszisztémájára és hidrológiai viszonyaira. Dr. Samu Andrea, a WWF Magyarország Élő Folyók programjának szakértője szerint az ilyen mértékű beavatkozás megváltoztatja a vízszintet és a hordalék természetes felhalmozódását. Ez a változás nem csupán az atomerőműre és a hajózásra gyakorol hatást, hanem a folyó élővilágára is komoly következményekkel járhat.
A szakértő hangsúlyozta egy átfogó ökológiai hatásvizsgálat szükségességét, melynek hiánya esetén pótlása elengedhetetlen a döntés megalapozottsága érdekében. Fontos lenne olyan kialakítás, ami nem akadályozza a hordalék és az élővilág hosszirányú átjárhatóságát, valamint minimalizálja a mederfenék további mélyülését. Ha a meder mélyebbé válik a beavatkozástól, kisvízkor még alacsonyabb vízállások várhatók az alvízi részeken, ami hozzájárulhat a térség kiszáradásának gyorsulásához.
A szakértők egyöntetűen úgy vélik, hogy a fenékküszöb nem jelent hosszú távú megoldást a Duna problémáira, legfeljebb ideiglenes beavatkozás lehet. Bardóczi Sándor, Budapest tájépítésze is kiemelte, hogy bár ideiglenesnek szánják, nagy a kockázata annak, hogy évtizedekig fennmarad, mint sok más hasonló magyarországi projekt. A duzzasztott víz ugyan növeli a szivattyúzható vízmagasságot, de nem tudja biztosítani a szükséges hozamot. Ha kevés a víz a Dunában, az eleve melegebb lesz, majd az erőmű hulladékhője tovább melegíti, a duzzasztás pedig ott rekeszti a meleg vizet, ami egyre forróbbá válhat.
A tájépítész szerint középtávon az erőművet le kell tudni választani a Dunáról, hűtőtornyok alkalmazásával, ami azonban jelentős költségekkel és időráfordítással jár. További problémát jelent, hogy a fenékküszöb megfogja a hordalékot, ami feliszapolódáshoz vezethet, és rendszeres kotrást igényel. Ezzel párhuzamosan az alvízi szakaszokon a hordalék hiánya a meder további mélyülését okozhatja, ami a térség talajvízszintjét is csökkenti.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy egy válsághelyzet gyors beavatkozásai mellett elengedhetetlen egy hosszú távú, komplex stratégia kidolgozása. Ez a stratégia figyelembe venné a vízminőséget, a talajvízszint emelését, a vízbázisokat, az ökológiát és a fenntarthatóságot, nem csupán az energetikai és vízépítési szempontokat. Egy komplex problémára nem elegendő egyetlen, gyors megoldás, hanem átfogó gondolkodásra van szükség.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása