Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) genfi sajtótájékoztatóján Tedros Adhanom Ghebreyesus főigazgató hangsúlyozta, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaságban terjedő Bundibugyo-vírus okozta járvány továbbra is jelentős kihívást jelent. A főigazgató szerint a járvány nagy előnnyel indult, és a védekezési erőfeszítések még mindig próbálják utolérni a terjedést. Ez a járvány már most a valaha dokumentált második legnagyobb ebolajárvány, és terjedési üteme meghaladja az összes korábbi esetet.
A szerdai sajtótájékoztatón bemutatott adatok szerint a járvány eddig 4 449 megerősített esetet és 2 061 halálesetet okozott az ország öt tartományának 53 egészségügyi zónájában. Tedros Adhanom Ghebreyesus figyelmeztetett, hogy a jelenlegi terjedési ütem mellett a járvány felülmúlhatja a 2014–2016-os nyugat-afrikai ebolajárványt. A főigazgató személyesen is felmérte a helyzetet a Kongói Demokratikus Köztársaságban, ami jelzi a WHO számára a válság kiemelkedő súlyosságát.
A járvány epicentruma továbbra is Ituri tartomány, különösen Bunia és környéke, ahol az esetek mintegy 90 százaléka és a halálesetek nagyjából 80 százaléka koncentrálódik. Azonban a friss helyzetjelentések szerint a vírus már 44 egészségügyi zónában aktívan terjedt az elmúlt három hétben, ami a probléma szélesebb körű elterjedését mutatja. A védekezés egyik fő akadálya, hogy sok haláleset kezelőközponton kívül történik, és számos fertőzési lánc ismeretlen marad.
A kontaktkövetés hatékonysága nem éri el a kívánt szintet; a célul kitűzött 95 százalékos aránnyal szemben jelenleg körülbelül 80 százalékon áll. Ez azt jelenti, hogy több mint 2 100 ismert kontaktot nem sikerült nyomon követni. A fertőzések többsége akkor következik be, amikor a beteg már a kór késői szakaszában van, de még nem jutott el kezelőközpontba, vagy a temetési szertartások során a halott testével való érintkezés útján.
A Bundibugyo-vírus okozta ebolajárvány a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajlik, és már a második legnagyobb ilyen típusú járvány a dokumentált történelemben. A WHO főigazgatója szerint a vírus kezdeti előnye és a gyors terjedési ütem teszi különösen nehézzé a védekezést. A WHO AFRO augusztus 9-i helyzetjelentése részletesen bemutatta az Ituri tartományra nehezedő terhet, ahol az esetek és halálesetek túlnyomó többsége előfordult.
A közösségi bizalom hiánya és az ismeretlen fertőzési láncok jelentősen hátráltatják a járvány megállítását. A WHO szakértői hangsúlyozták, hogy a sikerhez elengedhetetlen a közösségek aktív bevonása és a védekezési intézkedések elfogadása. A korai ellátás biztosítása és a biztonságos, méltó temetések megszervezése alapvető feltételei a járvány megfékezésének.
A kezelőkapacitás bővítése is kritikus fontosságú: a WHO célja, hogy 12 héten belül 1 000-ről 3 000-re növelje az ágyak számát. Azonban több meglévő központ telített, és egyes érintett egészségügyi zónákban még egyetlen kiépített kezelőközpont sem működik. A kapacitásbővítéshez elengedhetetlen a megfelelő számú egészségügyi dolgozó toborzása és képzése, ami több ezer új szakembert igényel.
A kongói ebolajárvány súlyossága és potenciális terjedése regionális és globális egészségügyi kockázatot jelent. A WHO figyelmeztetése, miszerint a járvány felülmúlhatja a korábbi nagy nyugat-afrikai járványt, rávilágít a helyzet sürgősségére. A sikeres védekezéshez a közösségi együttműködés, a felügyelet, az ellátás és a biztonságos temetések egyidejű megerősítése szükséges mind az öt terjedési zónában.
A finanszírozás továbbra is jelentős akadályt képez; a kontinentális készültségi és választervhez szükséges 518 millió dollárból eddig csak valamivel több mint a felét folyósították. A kongói kormány új terve már 940 millió dollárral számol, amely nemcsak az ebolaválaszt, hanem az alapvető egészségügyi szolgáltatások fenntartását is magában foglalja. Ez a pénzügyi hiány lassíthatja a védekezési erőfeszítéseket és növelheti a járvány elhúzódásának kockázatát.
Eközben az Egyesült Államokban felmerült oltáspolitikai változtatások is aggodalomra adnak okot a WHO számára. Az MMR kombinált oltás szétbontásának javaslata tudományosan megalapozatlan, és veszélyeztetheti a gyermekek védelmét a kanyaró, mumpsz és rubeola ellen. A WHO hangsúlyozza, hogy az MMR oltás biztonságos és hatékony, és nem okoz autizmust, ellentétben a terjedő tévhitekkel.
A terepi szakértők szerint a járvány lefutása attól függ, hogy sikerül-e a védekezés minden elemét egyszerre felfuttatni. A kedvezőbb kimenetel esetén is legalább hat hónapos küzdelemmel számolnak, de egy rosszabb forgatókönyv akár 9–12 hónapig is elhúzódó járványt vetít előre. A fordulat három hónapon belül akkor következhet be, ha a közösségi együttműködés, a felügyelet, az ellátás és a biztonságos temetések egyidejűleg erősödnek meg.
A Bundibugyo-vírus ellen jelenleg nincs engedélyezett vakcina vagy specifikus terápia, azonban biztató fejlemény, hogy két, kifejezetten e vírus ellen tervezett vakcina lépett az I. fázisú humán biztonsági vizsgálatokba. Emellett egy III. fázisú hatékonysági vizsgálat előkészítés alatt áll az Ervebo vakcinával, bár annak Bundibugyo-vírus elleni hatékonysága még nem bizonyított. A terápiás kutatások is haladnak, a PARTNERS-vizsgálat már 100 résztvevőnél tart.
Az amerikai oltáspolitikai vita kapcsán a WHO főigazgató-helyettese arra figyelmeztetett, hogy az MMR oltás szétbontása esetén sok család valószínűleg nem térne vissza minden egyes oltásért. Ezáltal a gyerekek a legsebezhetőbb életkorukban fertőződhetnek meg súlyos betegségekkel, ami kórházi kezeléshez és tragikus kimenetelhez vezethet. A WHO továbbra is a tudományos bizonyítékokon alapuló, kombinált oltási programok fenntartását szorgalmazza világszerte.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása