A Beta Pictoris rendszerben új exobolygót azonosítottak, mely több mint egy évtizedig rejtve maradt a csillagászok elől. A Beta Pictoris d névre keresztelt gázóriás felfedezése archív adatok alapos elemzésének köszönhető, és jelentős előrelépést jelent a bolygókeletkezés megértésében. Ez az égitest a valaha közvetlenül leképezett leghalványabb exobolygó, ami a technológiai bravúr mellett új kutatási irányokat nyit meg.
A felfedezés Ben Sutlieff, az Edinburghi Egyetem csillagásza és kutatócsoportja nevéhez fűződik, akik eredetileg a Beta Pictoris b bolygó pályáját vizsgálták. A felvételek elemzése során egy eddig ismeretlen objektumra lettek figyelmesek, melyet Markus Bonse, az ESO csillagásza is megerősített. Az észlelés megerősítéséhez az Európai Déli Obszervatórium (ESO) kiterjedt archívumát használták fel, ahol a bolygó már tizenegy évvel ezelőtti felvételeken is szerepelt, bár alig volt kivehető.
Jayne Birkby, az Oxfordi Egyetem csillagásza szerint a bolygó több mint egy évtizeden át „bújócskázott” a kutatókkal. A felfedezés hivatalos megerősítéséhez nem volt szükség új megfigyelésekre, mivel a Beta Pictoris rendszert korábban már alaposan tanulmányozták. Az ESO SPHERE műszerének és a James Webb űrtávcső NIRCam eszközének archív felvételeinek újraelemzése elegendőnek bizonyult.
Valentin Christiaens, a francia CEA Paris-Saclay kutatója kiemelte, hogy ez a módszer rávilágít az archív adatokban rejlő hatalmas tudományos potenciálra. Érdekesség, hogy egy független kaliforniai kutatócsoport is azonosította az égitestet a James Webb űrtávcső segítségével, párhuzamosan a Sutlieff és Bonse vezette csapattal.
A Beta Pictoris rendszer nagyjából 63 fényévre található a Földtől, és korábban már két bolygó keringését ismerték benne. Az újonnan felfedezett Beta Pictoris d is egy gázóriás, hasonlóan a mi Naprendszerünk Jupiteréhez vagy Szaturnuszához. Pályája a két korábban ismert bolygó, a Beta Pictoris b és c között helyezkedik el.
Míg a korábbi bolygók tömege körülbelül tízszerese a Jupiterének, addig a Beta Pictoris d mindössze 2,4 Jupiter-tömegű. Ezáltal a közvetlenül leképezett exobolygók közül az egyik legkisebb tömegűnek számít. Az égitest viszonylag hideg és rendkívül halvány, ami megnehezítette a csillaga fényében való észlelését.
A közvetlen képalkotás, mely az objektum fényének rögzítését jelenti, általában csak a nagyon fényes planéták esetében működik hatékonyan. Egy olyan halvány égitest, mint a Beta Pictoris d, közvetlen leképezése jelentős technológiai áttörésnek számít. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a Beta Pictoris d közel százszor halványabb, mint a rendszer híres b bolygója, ezzel a valaha Földről leképezett leghalványabb exobolygó.
A felfedezés tudományos jelentősége abban rejlik, hogy a Beta Pictoris a HR 8799 után mindössze a második olyan rendszer, ahol kettőnél több bolygót sikerült közvetlenül leképezni. A többszörös bolygórendszerek a csillagászok számára „Szent Grálnak” számítanak, mivel felbecsülhetetlen információkat nyújtanak a bolygók keletkezéséről és fejlődéséről. Lehetővé teszik annak vizsgálatát, hogyan alakulnak ki eltérő típusú exobolygók ugyanabban a formálódási környezetben.
A Beta Pictoris d azonosítása egy régi rejtélyre is magyarázatot ad: a bolygó tömege és elhelyezkedése tökéletesen illeszkedik a csillagot körülvevő törmelékkorong sajátos, eddig megmagyarázhatatlannak tűnő alakjához. Ez a felfedezés segít megérteni a törmelékkorongok dinamikáját és a bennük zajló bolygókeletkezési folyamatokat.
Beth Biller, az Edinburghi Egyetem csillagásza szerint az eredmények további kutatásokra ösztönöznek majd olyan rendszerekben, ahol halványabb planéták rejtőzhetnek a fényesebb szomszédok mellett. A felfedezés arra utal, hogy számos eddig észrevétlen, kisebb tömegű égitest vár még az azonosításra. Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) készülő Extremely Large Telescope (ELT) nevű műszere a jövőben még több ilyen rejtőzködő bolygó felfedezését teheti lehetővé.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása