António Guterres ENSZ-főtitkár mély aggodalmát fejezte ki a jemeni húszi lázadók Vörös-tengeren elkövetett, ismétlődő támadásai miatt, amelyek a hajózás ellen irányulnak. A főtitkár pénteken kiadott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ezek az incidensek tovább fokozhatják a térség feszültségét. Stéphane Dujarric szóvivő útján Guterres különösen aggasztónak nevezte a kereskedelmi hajók elleni támadások újraindulását és a tengeri hajózást érő ismételt fenyegetéseket. Felszólította az Irán által támogatott húszikat, hogy azonnal hagyják abba a támadásokat.
A Vörös-tenger, amely létfontosságú hajózási útvonal a nemzetközi kereskedelem számára, ismét a regionális konfliktusok középpontjába került. A húszik, akik a jemeni zaidita kisebbséget képviselik és az Arab Tavasz után elfoglalták Szanát, valamint a Vörös-tenger partvidékének nagy részét, 2023 októbere óta rendszeresen támadják a hajóforgalmat. A csoport Irán proxi-hadseregeként kapcsolódott be a gázai háborúba a Hamász mellett, és elsősorban Izraelhez, illetve annak szövetségeseihez köthető hajókat céloztak meg. Azonban számos más kereskedelmi hajó is áldozatául esett a támadásoknak. Abdul-Malik al-Húszi, a lázadók vezetője bejelentette, hogy a támadásokat "mennyiségileg és minőségileg" is intenzívebbé teszik a gázai övezeti palesztinok támogatásaként.
A támadások jelentős zavarokat okoznak a globális kereskedelemben és az olajszállításban. A Vörös-tenger déli bejáratánál található Bab el-Mandeb-szoros, amely a globális tengeri kereskedelem közel 15 százalékát bonyolítja, kulcsfontosságú útvonal. A húszik azzal fenyegetőztek, hogy akár le is zárhatják ezt a szorost. A fenyegetések hatására a szállítmányozó cégek, köztük a Maersk, már elkerülik a Bab el-Mandeb-szorost. A hajóforgalom drasztikusan lecsökkent: június elején napi 138 hajó helyett mindössze 3-6 hajó haladt át a szoroson. Sok hajó inkább Afrikát megkerülve éri el célját, ami hetekkel meghosszabbítja az utat és jelentősen növeli az üzemanyag- és konténerbérleti díjakat. Egyes vállalatok 300 százalékos konténerbérleti díj emelkedésről és 3-4 héttel hosszabb szállítási időről számolnak be.
A gazdasági következmények már érzékelhetők. A brit kereskedő- és termelőcégek több mint fele megszenvedi a vörös-tengeri hajóforgalomban okozott fennakadásokat. Ez pénzforgalmi nehézségeket és hiányt okozhat egyes részegységekből a termelési folyamatokban. William Bain, a Brit Kereskedelmi Kamarák kereskedelempolitikai igazgatója szerint a helyzet növelheti az inflációs nyomást a brit gazdaságban, és az európai maginfláció átlagos ütemét is gyorsíthatja. Az olajárak is emelkedtek a feszültség hatására; a Brent kőolaj hordónkénti ára kilencvenegy dollár fölé ugrott, miután a húszik szaúdi tankerekre mértek csapást.
A nemzetközi közösség válaszul több lépést is tett. Az Egyesült Államok vezetésével 2023-ban elindult a „Prosperity Guardian” Hadművelet, majd 2024 februárjában az Európai Unió is defenzív tengeri műveletet indított EUNAVFOR ASPIDES néven a Vörös-tengeri hajózás biztosítása érdekében. Az amerikai hadsereg emellett légicsapásokat hajtott végre Irán ellen Donald Trump elnök utasítására. Trump elnök súlyos katonai megtorlással fenyegette meg az iráni húszi lázadókat és Teheránt, miután a jemeni fegyveres csoport rakétával és drónokkal csapott le két szaúdi olajszállító tanker, az Encelia és a Layla ellen. Az elnök figyelmeztetett, hogy ha a húszik még egyszer hajót támadnak, Irán és a lázadók is kemény katonai büntetéssel néznek szembe. Marco Rubio külügyminiszter szerint Irán „rángatta bele” a húszikat a támadásokba.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása