Az Európai Unió pénteken újabb korlátozó intézkedéseket fogadott el Iránnal szemben, célkeresztbe állítva öt bírót és egy informatikai csoport vezetőjét, akiket súlyos emberi jogi jogsértésekkel vádolnak. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben jelentette be a döntést, rámutatva, hogy a Közel-Keletre irányuló globális figyelem ellenére sem szabad figyelmen kívül hagyni az iráni rezsim saját állampolgárai elleni elnyomását. Az uniós döntéshozó testület közleménye szerint az intézkedések a vagyonbefagyasztást, az utazási tilalmat, valamint a listán szereplő személyek és szervezetek számára pénzeszközök rendelkezésre bocsátásának tilalmát is magukban foglalják.
A szankciók által érintett öt bíró regionális forradalmi bíróságokon ítélkezett. Vádak szerint vallási kisebbségek, politikai disszidensek és emberi jogi aktivisták ügyeiben jártak el, köztük a Nobel-békedíjas Narges Mohammadi perében is. Az EU szerint ezek a bírák halálbüntetéseket, hosszú börtönbüntetéseket, korbácsolást és egyéb büntetéseket szabtak ki, gyakran homályosan meghatározott nemzetbiztonsági és vallási vádak alapján. Különösen kiemelték a 2022-es „Nő, Élet, Szabadság” tüntetésekkel összefüggésben hozott ítéleteket, amelyek Mahsa Amini halálát követték.
A bírák mellett az EU szankciókat vezetett be Nima Salehi iráni hacker és az Ashiyane kibercsoport alapítója ellen is. Salehivel és csoportjával szemben az a vád, hogy kiberműveletekkel segítették az iráni hatóságokat a másként gondolkodók elnyomásában. Az uniós közlemény szerint az Ashiyane szorosan együttműködött az iráni kiberrendőrséggel (FATA) és az Iszlám Forradalmi Gárdával (IRGC), és kibertámadásokat hajtott végre hazai ellenzéki csoportok, valamint külföldi intézmények ellen. Ezáltal hozzájárultak a rezsim ellenzékkel szembeni fellépéséhez.
Kaja Kallas az X közösségi platformon is megosztotta gondolatait, hangsúlyozva, hogy „Miközben Teherán fokozza belpolitikai fellépését, az EU továbbra is felelősségre vonja a felelősöket.” Az uniós főképviselő kijelentése aláhúzza az EU elkötelezettségét az emberi jogok védelme iránt, még akkor is, ha a nemzetközi diplomácia más fókuszpontokkal is küzd.
Ezekkel az új intézkedésekkel az Iránnal szembeni emberi jogi szankciós rendszer keretében immár összesen 269 személy és 53 szervezet ellen van érvényben vagyonbefagyasztás és utazási tilalom. Az EU 2011-ben vezette be ezt a korlátozó intézkedéscsomagot, amelyet azóta évente megújítanak, legutóbb 2027 áprilisáig hosszabbítva meg érvényességét. A szankciók magukban foglalják továbbá az olyan berendezések Iránba irányuló exportjának tilalmát is, amelyek belső elnyomásra használhatók, beleértve a távközlési megfigyelő eszközöket.
Az Európai Unió határozottan támogatja az iráni nép alapvető törekvéseit egy olyan jövő iránt, ahol egyetemes emberi jogaikat és alapvető szabadságaikat teljes mértékben tiszteletben tartják, védelmezik és megvalósítják. Az EU Tanácsa hangsúlyozta, hogy elkötelezett egy átfogó politikai megközelítés mellett, amely minden rendelkezésre álló lehetőséget figyelembe vesz: kritikus, ahol szükséges, és kész a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszédre, ahol az érdekek egybeesnek. A vonatkozó jogi aktusokat az EU Hivatalos Lapjában tették közzé.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása