Marilyn Manson, azaz Brian Warner, az elmúlt években számos zaklatási és bántalmazási vád, valamint bírósági pereskedés középpontjába került, ami miatt a szórakoztatóipar nagyrészt kivetette magából. Azonban a Budapest Parkban adott, telt házas koncertje alapján úgy tűnik, a saját mikrouniverzumában továbbra is megőrizte érinthetetlenségét.
A Soroksári úti helyszínre érkezők már a villamosmegálló környékén szembesülhettek a gót szubkultúra képviselőivel és a feketepiaci pólóárusokkal, jelezve a különleges eseményt. A koncert teátrális és erőteljes belépéssel vette kezdetét, azonnal megteremtve a sötét, gót atmoszférát, amely Manson életművének védjegye.
Az előadó a pletykák ellenére, melyek kiégésről és félresikerült koncertekről szóltak, energikus és meggyőző teljesítményt nyújtott. Ebben jelentős szerepet játszott a mögötte álló, rendkívül profi kísérőzenekar, amelynek tagjai nagyban hozzájárultak a hangzás minőségéhez.
A Budapest Park hangrendszere kiemelkedően arányos és tiszta hangzást biztosított, ami lehetővé tette, hogy a régi slágerek is frissen és erőteljesen szólaljanak meg. A koncert eleinte távolságtartó volt, Manson csupán gépiességgel bekiabált „Budapest! F*ckin love you!” mondatokkal kommunikált a közönséggel.
A műsor a félidő táján érezhetően leült, és még a jól ismert dalok sem tudták áttörni a kialakult gátat. A fordulatot a The Dope Show című szám hozta el, melynek közepén Manson hirtelen megszakította az előadást, és egy kendőzetlen, kétperces monológba kezdett.
Ebben a monológban a szerhasználat iránti rajongását és a tudatmódosítás hedonista filozófiáját fejtegette, ami meglepő, de egyben katalizáló hatással volt az est további részére. Ettől a ponttól kezdve a koncert felpörgött, és megérkezett az a nyers erő, amiért a közönség jegyet váltott.
A setlist nem csupán nosztalgikus válogatás volt, hanem az új korszak dalait is tartalmazta, sőt, az augusztusban megjelenő új albumról is elhangzott az Exit Wound. A közönség azonban láthatóan elsősorban a kilencvenes évek slágereire volt kíváncsi.
A fináléban a Sweet Dreams után Manson felvette ikonikus kalapját, megszólalt a mOBSCENE, és előkerült a védjegyévé vált mankó is. A lebegő műlábak és az ordító tömeg látványa méltó keretet adott a visszatérésnek.
Brian Warner, azaz Marilyn Manson, az elmúlt években komoly botrányokba keveredett korábbi élettársa, Evan Rachel Wood, és más nők által megfogalmazott súlyos zaklatási és bántalmazási vádak miatt. Ezek a vádak és az azt követő bírósági perek alapjaiban rengették meg karrierjét, és úgy tűnt, a zeneipar végleg elfordul tőle.
Manson azonban ahelyett, hogy visszavonult vagy bocsánatot kért volna, egy újjászervezett, rendkívül precíz kísérőzenekarral tért vissza a színpadra. Jelenlegi európai turnéjával azt teszteli, hogy a vádak súlya és az évek múlása ellenére fennmaradt-e még a színpadi mítosza, amit három évtizeden át épített.
A zenekar felállása az évek során változott, de mindig professzionális zenészekkel dolgozott együtt. A visszatérés zenei hangzását kezdetben Tyler Bates zeneszerző-producer segítette kialakítani, aki Reba Meyerst is behozta a csapatba, mint az első női tagot.
Bár Bates és Meyers már nem tagjai a 2026-os turnénak, a helyükre érkező Tim Sköld (aki már a 2000-es évek elején is Manson zenei alkotótársa volt) és Nick Annissz (ex-Dorothy) szintén tapasztalt zenészek, akik garantálták a kőkemény zenei szekciót.
Ironikus módon Brian Warner a kilencvenes években még újságíróként, egy Trent Reznor-interjúval jutott be a zeneiparba, most pedig industrial veteránokkal a háta mögött lép fel, ezzel is bizonyítva a popkulturális csavart karrierjében.
Ez a budapesti koncert egyértelműen megmutatta, hogy Marilyn Manson, a súlyos botrányok ellenére, továbbra is képes megtölteni egy ekkora helyszínt, mint a Budapest Park. Ez azt jelzi, hogy a "cancel culture" nem tudta teljesen eltörölni az ikonikus előadót a rajongók tudatából és a zenei színtérről.
A fellépés bizonyította, hogy Manson nem a felmentésért küzd, hanem egyszerűen fenntartja a saját maga által teremtett perszónát és mikrouniverzumot. A fősodorbeli zeneiparban valószínűleg már nem lesz helye, de a saját niche-ében továbbra is érinthetetlen maradt.
A koncert több volt egy egyszerű nosztalgiaestenél; egyfajta erődemonstráció volt, amely megmutatta, hogy Manson még mindig képes nyers, gátlástalan energiát közvetíteni a színpadról. A monológja a The Dope Show alatt, bár abszurdnak tűnt, éppen ez a váratlan elem hozta vissza a show-ba a lélekkel teli, igazi Manson-élményt.
A budapesti koncert sikere azt sugallja, hogy Marilyn Manson színpadi mítosza még nem omlott össze, és továbbra is van közönsége, amely hűségesen kitart mellette. Az európai turné, és az augusztusban érkező új album, az Exit Wound, további bizonyítékai annak, hogy az előadó nem tervezi a visszavonulást.
Bár a mainstream média és a zeneipar jelentős része elhatárolódott tőle, Manson képes volt újjászervezni magát és zenekarát, és továbbra is aktív marad. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a rajongói bázis hűsége és a szubkultúrák ereje képes túlélni a szélesebb körű elutasítást.
A jövőben valószínűleg továbbra is a saját, alternatív zenei közegében fog működni, ahol az "eltörölhetetlen szörnyeteg" imázsa éppen a botrányok és a konvencióktól való eltérés miatt maradhat vonzó. A budapesti fellépés megerősítette, hogy Marilyn Manson még mindig egy ikonikus figura, aki képes tartósan fenntartani a saját maga köré épített kultuszt.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása