Cserényi Gyula, a HUNOR Magyar Űrhajós Program tartalékos kutatóűrhajós-jelöltje, villamosmérnök, a közelmúltban a mesterséges intelligencia (MI) űrkutatásban és mindennapjainkban betöltött szerepéről fejtette ki gondolatait. A Mi lesz velünk? podcast adásában beszélt a felkészülése során tapasztalt technológiai környezetről, valamint az MI lehetőségeiről és potenciális veszélyeiről. A szakember hangsúlyozta az emberi biztonság és a kritikus gondolkodás megőrzésének fontosságát a technológiai fejlődés korában.
Cserényi Gyula rávilágított, hogy az űrkabinok és a Nemzetközi Űrállomás (ISS) valósága eltér a sci-fi filmekben látottaktól. Az ISS, bár folyamatosan modernizálják, alapvetően egy 26 éves laboratórium, ahol a biztonság és a bevált megoldások elsőbbséget élveznek a látványos újításokkal szemben. Ezt jól mutatja, hogy számos művelet, például a zsilipajtók vagy a SpaceX Dragon kabin ajtajának zárása is kézzel történik, az illesztések érzékenysége miatt.
Ugyanakkor a modern űreszközök, mint a SpaceX Crew Dragon kabinja, jelentős autonómiával működnek, és már szinte teljesen önvezető módon dokkolnak. Ez a fejlődés tette lehetővé, hogy ma már nemcsak berepülő vadászpilóták, hanem villamosmérnökök is jelentkezhetnek űrhajósnak. Jelenleg az emberes küldetéseknél a földi irányítás dominál, mivel az ISS alacsony pályáján a kommunikáció késleltetés nélküli.
A földi irányítás sok fizikai munkát átvállal az űrhajósoktól, időt takarítva meg ezzel. Azonban a Földtől távolodva, például egy marsbéli küldetés során, ahol a kommunikációs késleltetés elérheti a 12 percet egy irányba, az MI szerepe kulcsfontosságúvá válik. Ebben a környezetben az önállóan üzemelő bázisok és a telemedicinális eszközök nélkülözhetetlenné válnak.
A mesterséges intelligencia már ma is aktívan részt vesz az űrkutatásban, különösen az adatelemzés területén. Csillagászok MI-algoritmusokkal dolgozzák fel a teleszkópok által gyűjtött hatalmas adatmennyiséget, például exobolygók keresésekor. Egy magyar kísérletben az MI egy forgó műanyag gömb áramlásait elemezte, hogy a folyadékok viselkedéséből a gázbolygók működésére is következtetni lehessen.
A marsjárók, mint a NASA Perseverance, már a Mars felszínén is önállóan navigálnak fényképek alapján. A Perseverance 2025 decemberében már MI által tervezett útvonalakat követett emberi beavatkozás nélkül, ami jól mutatja a technológia fejlődését és alkalmazhatóságát a távoli küldetések során.
Cserényi Gyula a HUNOR program keretében Kapu Tibor tartalékosa, és a magyar űrkutatás egyik ígéretes alakja. A program célja, hogy egy magyar kutatóűrhajós jusson el a Nemzetközi Űrállomásra, ezzel is hozzájárulva a hazai tudományos munkához és a nemzetközi űregyüttműködéshez.
Az űrhajósjelölt szerint az emberi biztonság mindig az elsődleges szempont marad az űrkutatásban. Kiemelte, hogy a morális döntéseket, mint például egy kabin eldobása vagy megtartása, az MI egyelőre nem képes kezelni, ezért a kritikus döntések továbbra is az embereknél maradnak. Ez a bizalmatlanság nem egyedi, maga Cserényi is inkább saját magára hagyatkozna egy önvezető autó parkolásánál, még ha ez nem is teljesen racionális félelem.
A kollégái körében az MI-t sokan hatékony mankóként és támogató eszközként használják, ami a hatékony munkavégzést segíti. Cserényi hangsúlyozta, hogy az MI használata nem bűn, amennyiben azt jól és jó céllal alkalmazzák. Az MI-t egy kalapácshoz hasonlította: megvan a maga jól körülhatárolt funkciója, de nem lehet vele mindent megoldani.
A szakember azonban figyelmeztetett a mesterséges intelligencia potenciális veszélyeire. Szerinte a hiba ott kezdődik, ha az emberek nem eszközként, hanem kész megoldásként tekintenek rá, és helyettük gondolkodtatják. Ez "veszélyes lejtő tud lenni az emberiségnek", mivel "a kreatív gondolkodásunkat borzasztóan meg tudja ölni", ami az elbutulás felé vezethet, különösen a mindent elvégző keresőrendszerszerű MI-k esetében.
A jövőben várhatóan egyre több űrhajósra lesz szükség, nem kevesebbre, különösen a Holdra irányuló, sugárzás miatt megterhelőbb küldetések esetén. A robotok szerepe azonban növekedni fog, például Elon Musk is humanoid robotokat küldene a Marsra bázisépítésre, mielőtt az ember odaérne. Cserényi Gyula személyes viszonya az MI-hez ambivalens, elképesztően hatékony eszköznek tartja, de óva int a túlzott ráhagyatkozástól.
Bár a jövőkutatók egy része szerint 2050-re az MI végezheti a kutatások zömét, Cserényi nem lát konkurenciát a saját szakmájában. Kiemelte, hogy az emberi intuíciót, adaptivitást és alkalmazkodóképességet nem lehet olyan szinten beleprogramozni egy gépbe, mint amilyen az emberi test és elme. Az emberi jelenlétre valamilyen formában mindig szükség lesz az űrben.
A magyar űrhajósmag, Kapu Tibor és Cserényi Gyula, folyamatosan tartják a formájukat, és készen állnak egy esetleges következő küldetésre, amihez minimum nyolc hónapos felkészülés szükséges. Cserényi reméli, hogy a jövőben nem egy "Gyula robot" fogja őt helyettesíteni az űrben, ezzel is hangsúlyozva az emberi tényező pótolhatatlanságát az űrkutatásban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása