{ "cim": "Magyar gazdaság: Politikai alkalmazkodás fékezi a termelékenységet", "bevezeto": "Magyarországon számos alapvető gazdasági szektorban a politikai feltételekhez való alkalmazkodás felülírta a hatékonysági szempontokat, ami a termelékenység lassulásához vezetett. Ennek hatásai a teljes gazdaságra kiterjednek, különösen az infrastruktúra és a szolgáltatások területén.", "cikk_html": "Az elmúlt másfél évtizedben a magyar gazdaságban a termelékenységnövekedés látványosan lelassult, majd lényegében eltűnt.
Ennek fő oka, hogy a gazdasági környezet gyakran nem a hatékonyságot és az innovációt jutalmazza, hanem a szabályozási és politikai feltételekhez való alkalmazkodást. Ez a jelenség nem csupán közvetlen károkat okoz, hanem a kedvezőtlenül érintett ágazatok problémái továbbgyűrűznek a gazdaság más részeibe is.Mi történt?2010 után a magyar áram- és gázpiac egy versenypiaci modellből fokozatosan államilag dominált, politikailag szabályozott rendszerré alakult.
A lakossági rezsicsökkentés költségszint alá szorította az árakat, ami a magánszolgáltatók kivonulásához és az MVM országos dominanciájához vezetett. A vállalati piacon is megjelentek a versenyellenes hatások, mint például az MVM nagykereskedelmi dominanciája, a különadók és az eseti szabályozási beavatkozások.A távközlési szektorban a különadók, a szabályozási bizonytalanság és az államilag támogatott tulajdoni átrendeződés jellemezte az időszakot.
A közművezeték-adó és az extraprofitadó növelte a szolgáltatók költségeit, gyengítve a hálózatfejlesztési ösztönzőket. A Vodafone Magyarország 2023-as felvásárlása, amelyben az állam is részt vett, egy részben állami befolyás alatt álló szereplő megerősödését jelentette egy oligopolisztikus piacon.A közlekedési ágazatban is hasonló tendenciák figyelhetők meg.
A Waberer’s kormányközeli tulajdonba kerülése ronthatta a versenysemlegességet a közúti és vasúti árufuvarozásban. A vasúti infrastruktúra tartós alulfinanszírozása rontotta a pályák állapotát és a fuvarozás megbízhatóságát, míg a gyorsforgalmi úthálózat koncesszióba adása fiskális kockázatokat hordoz.
A Budapest Airport 2024-es visszavásárlása a fő repülőtéri infrastruktúrát hozta ismét állami befolyás alá.A szabályozott szakmai szolgáltatások, mint az ügyvédi, közjegyzői, mérnöki és építészeti szakmák esetében a fő probléma az érdemi piacnyitás elmaradása. Az OECD 2023-as felmérése szerint Magyarországon az ügyvédi és építészeti szakmák belépési korlátai az OECD-n belül a legszigorúbbak közé tartoznak, ami növeli a beruházások költségét és időigényét.HáttérA magyar gazdaság extenzív növekedési modelljében a termelékenységnövekedés lassulása már az elmúlt másfél évtizedben is megfigyelhető volt.
A probléma gyökere abban rejlik, hogy a gazdasági környezet nem a hatékonyságot és az innovációt ösztönzi, hanem a politikai és szabályozási feltételekhez való alkalmazkodást jutalmazza. Ez a tendencia különösen érzékenyen érinti azokat az ágazatokat, amelyek a gazdaság alapvető háttér-infrastruktúráját adják, mint az energia, a közlekedés és a távközlés.Az energiaágazatban a 2010 utáni időszakban a piac fokozatosan átalakult, a magántulajdonra és versenyre épülő modellről egy államilag dominált, politikailag szabályozott rendszerre.
Az árképzés független szabályozói logikája helyett a politikai döntéshozatal került előtérbe. A rezsicsökkentés, a különadók és az MVM nagykereskedelmi dominanciája gyengítette a versenyt és növelte a bizonytalanságot, rontva a hosszú távú termelékenységi ösztönzőket.A távközlési és közlekedési szektorokban is hasonlóan, a különadók, a szabályozási bizonytalanság és a tulajdonosi átrendeződések befolyásolták a piaci működést.
A vasúti infrastruktúra alulfinanszírozása, a gyorsforgalmi utak koncesszióba adása és a repülőtér állami befolyás alá kerülése mind olyan lépések, amelyek a versenysemlegességet és a piaci hatékonyságot érintik.Miért fontos?Az alapvető háttér-infrastruktúrát adó ágazatok hatékonysága közvetlenül befolyásolja a gazdaság egészének versenyképességét és növekedési potenciálját. Az energia, a logisztika, a kommunikáció, az üzleti szolgáltatások és az értékesítési csatornák költsége, minősége és hozzáférhetősége alapvető fontosságú minden vállalat számára.
Ha ezek a szolgáltatások drágábbá vagy kevésbé megbízhatóvá válnak, az fékezi a beruházásokat, az innovációt, a technológiai alkalmazkodást és a méretnövekedést.Az energiaellátásban a költségszint alá szorított árak miatt visszafogott hálózati beruházások elavuló infrastruktúrához és növekvő kapacitáshiányhoz vezettek. Ez nem csupán a vállalatok költségeit emeli, hanem rontja az ellátás
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása