A kormányzati adóellenőrzési szigorítások és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) fejlett kockázatelemzési rendszerei alapján egyre valószínűbbé válik a vagyonosodási vizsgálatok visszatérése. Ez a lépés jelentős változást hozhat az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatában, különösen azokban az esetekben, ahol a látható életvitel és a bevallott jövedelem között jelentős eltérés mutatkozik. Az EY szakértői szerint a korábbi szabályok visszaállítása szélesebb körben is érintheti a magánszemélyeket.
Magyar Péter miniszterelnök a közelmúltban jelentette be, hogy politikusok és politikai felsővezetők esetében akár húsz évre visszamenőleg is indíthatók vagyonosodási vizsgálatok. Ez a bejelentés, melyet még tavaly nyáron ígért meg, felveti a kérdést, hogy a jogalkotó a magánszemélyek teljes körére is kiterjeszti-e a 2016 előtti szabályokat.
Bajusz Dániel, az EY adóellenőrzési szakértője szerint a vagyonosodási vizsgálat a bevallás utólagos ellenőrzésének egy speciális formája. Ennek során a NAV nem egy konkrét adónemet, hanem a magánszemély vagyongyarapodását, kiadásait és életvitelét vizsgálja, összevetve azokat a bevallott, adózott jövedelmekkel. A vizsgálat kiindulópontja lehet egy nagy értékű ingatlan, luxusautó, jelentős befektetés vagy tartósan magas fogyasztási szint.
Amennyiben ezek a kiadások nem fedezhetők a bevallott jövedelmekből, az adóhatóság becslést alkalmazhat az eltitkolt adóalap valószínűsítésére. Ebben az eljárásban részben megfordul a bizonyítási teher: ha a NAV kimutatja az aránytalanságot, az érintettnek kell igazolnia a forrásokat. Ezt nevezik kimentő bizonyításnak, ami eltér a klasszikus adóellenőrzésektől, ahol a hatóságnak kell bizonyítania a hibát.
A vagyonosodási vizsgálatok módszertana lényegében változatlan az elmúlt húsz évben. A jelentős változás 2016-ban történt, amikor a NAV főszabály szerint már nem indíthatott ilyen ellenőrzést saját hatáskörben.
Azóta csak nyomozó hatósági jelzéshez vagy büntetőeljáráshoz kapcsolódóan volt lehetséges a vizsgálat. Ez a konstrukció azonban nem illeszkedett jól a büntetőeljárás logikájához, mivel a becslés adójogi valószínűsítés, nem pedig büntetőjogi felelősség alapja.
Ennek következtében a nyomozó hatóságoknak kevés ösztönzőjük volt ilyen vizsgálatok kezdeményezésére. A statisztikák is ezt mutatják: míg 2014-ben még 1336, 2015-ben 1158 vagyonosodási vizsgálat zajlott, addig 2017-ben már csak 115, 2018-tól pedig önálló kategóriaként meg sem jelenik a NAV évkönyveiben.
A 2010 előtti időszakban évente több ezer, akár tízezer ilyen ellenőrzés is tervezve volt, ami rávilágít a 2016-os szabálymódosítás hatására.
A vagyonosodási vizsgálatok során az adóhatóság jellemzően az elévülési időn belüli, azaz az 5+1 éves időszakot vizsgálja. Azonban a források eredete ennél jóval korábbra, akár 10-20 évre is visszanyúlhat, ami komoly dokumentációs feladatot jelent az érintettek számára.
Az elévülési időn belül bármilyen korhű és hiteles bizonyíték elfogadható, míg az elévülésen túli időszakból csak meghatározott jogi eszközök, mint például ingatlan-adásvételi szerződések, hagyatéki iratok, bankszámlakivonatok vagy közjegyzői okiratok számítanak. A bírói gyakorlat a 2016 előtti időszakban számos iránymutatást adott, jellemzően az adóhatóság álláspontját erősítve.
A szakértők szerint nem az "átlagember" a fő célpont, hanem az adatvezérelt kockázatelemzés által kiválasztott, magas kockázatú esetek. Séra Gergely, az EY adóperes csoportjának vezetője kiemelte, hogy a figyelem középpontjába kerülhetnek a nagy értékű ingatlanszerzések, a luxusfogyasztás, a külföldi vagyonelemek, a kriptoeszközök és az összetett tulajdonosi struktúrák.
Bajusz Dániel hozzátette, hogy nem feltétlenül a vagyon nagysága a döntő, hanem az aránytalanság: kockázatot jelenthet, ha valaki tartósan minimálbér körüli jövedelmet vall be, miközben láthatóan gyarapszik.
A NAV ma már összehasonlíthatatlanul több adattal dolgozik, mint korábban. Rendelkezésére állnak az online számlaadatok, a nemzetközi automatikus információcsere pénzügyi adatai, céginformációk és ingatlanügyleti adatok. A 2026-os ellenőrzési tervek kifejezetten a mesterséges intelligenciával (MI) támogatott kockázatelemzésre épülnek.
Az MI rendkívül hatékonyan szűri ki az egymásnak ellentmondó adatokat, és bár önmagában nem állapít meg adóhiányt, nagyságrendekkel gyorsabban elemzi az információkat, beleértve a közösségi médiából származó adatokat is. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatok nem véletlenszerűen indulnak, hanem alapos előzetes kockázatelemzés után.
Ha a jogalkotó visszaállítaná a 2016 előtti rendszert, a NAV ismét önállóan, kizárólag adókockázati alapon indíthatna vagyonosodási eljárásokat, ami jelentősen megnövelné azok számát. Jelenleg azonban nincs benyújtott törvényjavaslat a szabályok módosítására.
A döntés időpontjáról a szakértők ma még nem tudnak megalapozott előrejelzést adni, de a téma továbbra is napirenden van szakmai és kormányzati szinten. Az érintetteknek érdemes felkészülniük a lehetséges változásokra és a forrásaik igazolására.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása