A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) elnöke, Gianni Infantino, akinek harmadik elnöki ciklusa biztosnak tűnt a rekordbevételt hozó világbajnokság után, most komoly kihívással néz szembe. Egy friss javaslat, mely szerint a futballtornák jogait külső befektetőknek adnák el, széleskörű felháborodást váltott ki, és veszélybe sodorta Infantino jövőjét a szervezet élén.
Az ír és északír futballszövetségek legutóbb jelezték, hogy nem támogatják a FIFA jelenlegi működését, csatlakozva ezzel számos más szövetséghez, amelyek az elmúlt hetekben kritizálták Infantino irányvonalát. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA), az Ázsiai Labdarúgó-szövetség (AFC) és az Észak- és Közép-amerikai, Karibi Labdarúgó-szövetségek Konföderációja (CONCACAF) nyílt levélben fejezte ki nemtetszését, az UEFA pedig bojkottal is fenyegetőzött.
A konfliktus hátterében Infantino azon terve áll, hogy a FIFA egy új leányvállalaton, a FIFA Forward Enterprise (FFE) keresztül külső befektetőket vonna be az általa szervezett versenysorozatok, így a világbajnokság lebonyolításába. A FIFA akár 4,2 milliárd dollárt is be kívánt vonni idén, és Infantino 40 millió dollárt ajánlott fel minden tagszövetségnek a terv támogatásáért. A javaslat azonban nem talált kedvező fogadtatásra, a nemzeti szövetségek és még a FIFA vezetésén belül is ellenállásba ütközött.
Infantino pár napon belül visszakozott, de a botrány tovább dagadt. Számos szövetség, politikusok, sőt még a Carlsberg nevű szponzor is jelezte, hogy ideje lenne lemondania. Az UEFA július 30-án bejelentette, hogy bojkottálni fog minden FIFA által szervezett eseményt, amíg a tervet vissza nem vonják, ehhez a CONCACAF és az AFC is csatlakozott. A FIFA a konzultációs folyamatot „pontatlan sajtóértesülések” által megzavartnak minősítette, annak ellenére, hogy a szövetségek is a sajtóból értesültek a részletekről.
Gianni Infantinót 2016-ban választották meg a FIFA elnökévé, Sepp Blatter utódjaként, akit korrupciós botrányok miatt váltott. Bár Infantino ellen is indultak etikai vizsgálatok, bűnösnek sosem találták. Elnöksége alatt azonban számos ellentmondásos kijelentés és döntés jellemezte tevékenységét.
A 2018-as oroszországi világbajnokság idején, a Krím-félsziget annektálása után, Infantino a nyugati sajtót vádolta azzal, hogy mindent rossz fényben tüntet fel, ami Oroszországból vagy az arab országokból érkezik. A tornát „minden idők legjobb vb-jének” nevezte, és azt állította, hogy az megváltoztatta az emberek véleményét Oroszországról. A katari világbajnokság előtt, amikor Oroszország már háborúban állt Ukrajnával, az emberi jogi aggályokra Infantino egy zavaros monológgal reagált, kritizálva a Nyugatot és kijelentve, hogy „ma katarinak, arabnak, afrikainak, melegnek, fogyatékkal élőnek és bevándorló munkásnak érzem magam”.
A 2034-es világbajnokság rendezési jogának Szaúd-Arábiának való odaítélése is kritikát váltott ki, különösen az Aramco szaúdi állami olajcéggel kötött stratégiai megállapodás és Infantino előzetes gratulációja miatt. Gyakran felmerült, hogy Infantino autokratikus vezetőknek próbál a kedvében járni, amit erősített az is, hogy Donald Trumpnak ítélte oda a FIFA békedíját. Michel Platini, az UEFA korábbi elnöke is pert indított Infantino ellen, állítva, hogy miatta nem lehetett a FIFA elnöke 2016-ban.
A 2022-es világbajnokság, annak ellenére, hogy számos botrány kísérte, 15 milliárd dollár rekordbevételt hozott a FIFA-nak, jelentősen túlszárnyalva az előzetes várakozásokat. Ez a pénzügyi siker megerősítette Infantino pozícióját, és növelte esélyeit az újraválasztásra. A vb után magabiztosan kritizálta ellenfeleit, és több mint 200 tagszövetség biztosította támogatásáról.
A mostani befektetői terv azonban alapjaiban rendítette meg ezt a stabilitást. A szakértők attól tartanak, hogy a külső befektetői nyomás gyakoribb világbajnokságokhoz és/vagy a mezőny további bővítéséhez vezethet, ami alááshatja a sportág integritását és hagyományait. Az UEFA álláspontja szerint „a futball nem a FIFA tulajdona, hogy eladja”, ami rávilágít a sportág jövőjével kapcsolatos alapvető nézetkülönbségekre.
A FIFA elnökének jövője most bizonytalanabb, mint valaha. A széleskörű ellenállás és a bojkottfenyegetések azt jelzik, hogy a tagszövetségek nem hajlandóak elfogadni a futball „kiárusítását”. Bár Infantino korábban visszakozott a tervtől, a felháborodás mértéke és a kritikusok egységes fellépése arra utal, hogy a konfliktus mélyebb, mint egy egyszerű üzleti vita. A helyzet alakulása döntő lehet a FIFA és a nemzetközi labdarúgás jövőjére nézve.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása