Az idei évben a magyar almatermés az elmúlt fél évszázad leggyengébb eredményét hozhatja, ami jelentős kihívások elé állítja az ágazatot és a fogyasztókat egyaránt. A most induló szüret során várható mennyiség még a tavalyi, történelmi mélypontot jelentő termést is alulmúlja, elsősorban a hosszan tartó aszályos időjárás következtében. Ez a helyzet a szakértők szerint jövő tavaszra érezhető áremelkedést hozhat a boltokban.
Történelmi mélyponton a hazai termés
Az Alma Terméktanács friss előrejelzései alapján a 2026-os almatermés mindössze körülbelül 135 ezer tonna körül alakulhat. Ez a becsült mennyiség mintegy 20 százalékos visszaesést jelent a 2025-ös évhez képest, amikor 170 ezer tonnát takarítottak be. Fontos megjegyezni, hogy már a 2025-ös termés is negatív rekordnak számított a hazai statisztikák történetében, így az idei év várhatóan újabb mélypontot jelent majd.
A drasztikus terméscsökkenés hátterében elsősorban a szélsőséges időjárási körülmények állnak. A tavasz óta tartó csapadékhiány és a nyári hőhullámok súlyosan érintették az almaültetvényeket. Az aszály nem csupán a termés mennyiségét csökkentette, hanem a gyümölcsök méretét is befolyásolta, sok esetben elmaradva a megszokottól. Egyes gazdák kénytelenek voltak vízpermettel hűteni fáikat, hogy elkerüljék az eladhatatlanul apró gyümölcsök kialakulását.
Európai szintű probléma és a drágulás kilátásai
Az almatermés visszaesése nem csupán Magyarországot érinti, hanem az egész kontinenst sújtja. Európa nagy részét érintő aszály és egyéb időjárási anomáliák, mint a dél-európai áradások vagy a tavaszi fagyok, jelentős károkat okoztak a termésben. A World Apple & Pear Association (WAPA) előzetes prognózisa szerint az Európai Unió almatermése a 2026/27-es szezonban megközelítőleg 9,5 millió tonnára csökkenhet, ami 15,6 százalékos visszaesést jelent az előző évihez képest. Különösen súlyos helyzet alakult ki Lengyelországban, Európa egyik vezető almatermelő országában, ahol mintegy 30 százalékos terméscsökkenésre számítanak.
Bár a gyenge termés általában azonnali áremelkedéssel jár, ezt a folyamatot most késleltetheti az európai raktárak telítettsége. Az előző szezonból ugyanis a korábbiaknál több alma maradt a hűtőházakban. A szakmai szervezetek becslése szerint azonban ezek a készletek jövő tavaszra olyan kritikus szintre apadhatnak, ami már elkerülhetetlenné teszi a fogyasztói árak emelkedését. A magyar vásárlók így egyelőre nem feltétlenül érzik a boltokban az idei gyenge termés teljes hatását, de a szakemberek szerint érdemes felkészülni a későbbi drágulásra.
A magyar almatermesztés hosszú távú kihívásai
A jelenlegi helyzet rávilágít a magyar almatermesztés hosszú távú problémáira is. Az elmúlt 20-25 évben az almaültetvények területe jelentősen, mintegy felére csökkent, az ezredforduló körüli 42 ezer hektárról napjainkra 20 500 hektárra. Emellett a termelés szintje is viszonylag alacsony maradt, mivel az ültetvények több mint kétharmada nem rendelkezik öntözéssel vagy intenzív termesztési rendszerrel. A modern, öntözött, fagy- és jégkár ellen védett ültetvények területe mindössze 2000-2500 hektárra tehető.
Magyarországon az almatermés jelentős része, mintegy 70 százaléka ipari alma, amelyet elsősorban léüzemek dolgoznak fel. Az étkezési alma mennyisége alig fedezi a belföldi keresletet, ami megnehezíti az új piacokra való betörést és a magasabb hozzáadott értékű termékek értékesítését. A termésbiztonság hiánya, az időjárási szélsőségeknek való kitettség, valamint a modernizáció elmaradása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar almatermesztés nehezen tudja felvenni a versenyt a nemzetközi piacon.
A szélsőséges időjárás, különösen az aszály, nem csak az almát, hanem a magyar mezőgazdaság más ágazatait is súlyosan érinti. A kukorica- és búzatermés is jelentős veszteségeket szenvedett el az idei évben, különösen az öntözetlen alföldi területeken. Ez a helyzet sürgetővé teszi az alkalmazkodást és a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok bevezetését a jövőbeni termésbiztonság érdekében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása