A koszovói parlament csütörtökön tartotta alakuló ülését, ahol a frissen megválasztott képviselők letették hivatali esküjüket. Azonban az ülés félbeszakadt, mivel nem sikerült megválasztani a törvényhozás új elnökét. Ez a fejlemény újabb politikai bizonytalanságot jelez az országban.
A legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező Önrendelkezés (Vetevendosje) Albulena Haxhiut jelölte a házelnöki tisztségre. A jelölt megválasztásához 61 támogató szavazatra lett volna szükség a 120 fős parlamentben. Azonban Haxhiu csak 57 szavazatot kapott, 46 képviselő ellene voksolt, hárman pedig tartózkodtak.
A sikertelen szavazást követően Avni Dehari korelnök berekesztette az ülést. A parlament folytatásának időpontjáról később döntenek. Albin Kurti ügyvivő miniszterelnök az ülés előtt már jelezte, hogy a parlament megalakulása után nehezebb lesz megállapodásra jutni az államfő személyéről.
Koszovóban június 7-én azért tartottak előrehozott parlamenti választást, mert a korábbi törvényhozásnak nem sikerült határidőre megválasztania az új köztársasági elnököt. Ez a helyzet már korábban is politikai patthelyzetet okozott az országban. A választást az Albin Kurti vezette Önrendelkezés nyerte meg.
A párt azonban a 120 fős parlamentben csupán 53 mandátumot szerzett, ami nem elegendő az önálló kormányzáshoz vagy a házelnök megválasztásához. A választási bizottság adatai szerint a Koszovói Demokrata Párt (PDK) 19,44 százalékkal (22 hely), a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) pedig 16,69 százalékkal (18 hely) végzett a második és harmadik helyen. A Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) 6,74 százalékot (7 hely) szerzett.
A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben, ebből 10 a szerb képviselőknek. A szerbeknek fenntartott helyek közül kilencet a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerzett meg, egyet pedig az ellenzéki Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért párt.
Albin Kurti ügyvivő miniszterelnök hangsúlyozta, hogy bár a parlament megalakításához és a kormány megválasztásához rendelkezik a szükséges támogatással, az államfő megválasztásához szélesebb politikai egyetértésre van szükség. Az alkotmány értelmében az új államfőt legkésőbb a parlament megalakulását követő 60 napon belül meg kell választani.
Ez a határidő most elkezdődött, és a házelnök megválasztásának sikertelensége előrevetíti a nehézségeket. Kurti az elmúlt hetekben tárgyalásokat kezdeményezett az ellenzéki pártokkal, de a PDK és az AAK elutasította a megkeresést. Az LDK nyitottnak mutatkozott az egyeztetésekre, de magának követelte az államfői posztot, ami megakadályozta a megállapodást.
A politikai egyetértés hiánya komoly következményekkel járhat. Amennyiben a kormányoldal és az ellenzék nem jut megállapodásra az államfő személyéről, ismét patthelyzet alakulhat ki. Ez a helyzet akár újabb előrehozott parlamenti választásokhoz is vezethet.
Koszovóban az elmúlt 16 hónapban három parlamenti választást tartottak, ami jól mutatja az ország krónikus politikai instabilitását. A 2025. februári választáson az Önrendelkezés szerezte meg a legtöbb voksot, de a kormányalakítási kísérletek rendre kudarcot vallottak. Ez hónapokra politikai patthelyzetet teremtett.
A tavaly decemberi előrehozott választástól a válság megoldását remélték, és Albin Kurtit idén februárban választották meg miniszterelnöknek. Azonban miután a parlamentnek májusban nem sikerült megválasztania az új köztársasági elnököt, ismét előrehozott választást írtak ki.
A jelenlegi helyzet, a házelnök megválasztásának kudarca, tovább mélyítheti a politikai válságot. A következő hetekben kiderül, sikerül-e a pártoknak kompromisszumra jutniuk az államfő személyéről, elkerülve ezzel egy újabb választási fordulót és a további bizonytalanságot.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása