A Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) újabb rendelettel korlátozza a réz- és kobaltkoncentrátumok kivitelét.
A jogszabály célja, hogy az országon belül történjen meg az ásványi anyagok feldolgozása, ezzel növelve a bányászatból származó hozzáadott értéket és az állam bevételeit.
Az intézkedés az energetikai átmenet kulcsfontosságú nyersanyagainak, mint a kobalt és a réz, hazai feldolgozási kapacitásának kiépítését hivatott ösztönözni.
A június 29-én aláírt kormányrendelet azonnali hatállyal megtiltja a réz- és kobaltkoncentrátumok exportját.
A dokumentumot Louis Kabamba Watum bányászati, Julien Paluku Kahongya külkereskedelmi és Daniel Mukoko Samba gazdasági miniszterek írták alá.
A tilalom alól stratégiai megfontolások alapján egyéves mentességek adhatók, bár a rendelet nem részletezi ezek feltételeit.
Az új szabályozás egy három hónapos átmeneti időszakot is bevezet a gazdaságilag jelentős bányászati melléktermékekre vonatkozó adórendszer tekintetében. A rendelet kifejezetten arra hivatkozik, hogy ösztönözni kell a bányászati vállalatokat a magas hozzáadott értékű kereskedelmi ásványi termékek forgalmazására vagy exportjára. Ez a megközelítés a KDK azon törekvését tükrözi, hogy a nyersanyag-export helyett a feldolgozott termékek kivitelére helyezze a hangsúlyt.
A Kongói Demokratikus Köztársaság a világ legnagyobb kobaltszállítója, és jelentős rézforrásokkal is rendelkezik, amelyek elengedhetetlenek az energetikai átálláshoz, különösen az elektromos járművek akkumulátoraihoz.
Az ország már korábban is próbálkozott hasonló exporttilalmakkal a belföldi feldolgozás ösztönzésére.
Korábbi rendeleteket vezettek be 2013-ban, 2019-ben és 2023-ban a réz- és kobaltkoncentrátumok kivitelére vonatkozóan. Ezek a korábbi tilalmak azonban gyakran tartalmaztak mentességeket, különösen akkor, ha az ország belföldi olvasztókapacitása nem volt elegendő a kitermelt koncentrátumok feldolgozásához.
A mostani rendelet felülírja a 2023-as jogszabályt és annak mentességeit, egy átfogóbb keretet teremtve az ásványkincsek exportjára és a gazdaságilag jelentős bányászati melléktermékek adózására. Ez a folyamatos jogszabályi evolúció azt mutatja, hogy a KDK kormánya hosszú távon elkötelezett az ásványi erőforrásokból származó bevételek maximalizálása és a hazai ipar fejlesztése mellett. A korábbi próbálkozások tapasztalatai alapján a mostani rendelet várhatóan szigorúbb ellenőrzést és kevesebb kivételt fog eredményezni.
Ez a lépés kulcsfontosságú a KDK gazdasági stratégiájában, amelynek célja, hogy az ország ne csupán nyersanyag-kitermelő, hanem feldolgozó és magasabb hozzáadott értékű termékeket előállító nemzet legyen.
A belföldi feldolgozás növelése munkahelyeket teremthet, technológiai transzfert ösztönözhet, és jelentősen növelheti az állami bevételeket a finomított fémek magasabb piaci ára révén.
A hivatalos adatok szerint Kongó már most is főként finomított fém formájában exportál rezet. A 2026 első negyedévében például 696 725 tonna rézkatódot exportáltak, szemben az 53 926 tonna rézkoncentrátummal, amely 18 863 tonna rezet tartalmazott. Ugyanebben az időszakban 51 940 tonna kobalt-hidroxidot is szállítottak, ami 17 054 tonna kobaltfémet jelentett. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az ország már most is jelentős feldolgozási kapacitással rendelkezik, különösen a réz esetében. A tilalom tehát nem egy teljesen új irányt szab meg, hanem megerősíti és kiterjeszti a már meglévő trendet a belföldi finomítás felé.
Az új adórendszer, amely az ásványok széles körét fedi le, és a finomítás során kinyert nyomokban és ultranyomokban található ásványokra is kiterjed 55%-os értékelési együtthatóval, tovább növeli az állami bevételeket és ösztönzi a teljes körű feldolgozást. A jogdíjakat a fő ásványi anyagra kivetett jogdíjakkal együtt számítják fel, ami egy komplexebb és potenciálisan jövedelmezőbb adózási struktúrát eredményez.
Christian-Geraud Neema, a China-Global South Project bányászati elemzője szerint a legújabb tilalom valószínűleg nem fog súlyos hatással lenni a legtöbb bányászati vállalatra.
Ennek oka, hogy Kongó réz- és kobaltkészletének nagy részét már jelenleg is belföldön finomítják.
Az elemző kiemelte, hogy a Kamoa-Kakula vállalkozás lehet a leginkább érintett, amely az Ivanhoe Mines és a kongói kormány tulajdonában van, mivel ez a cég továbbra is exportál bizonyos mennyiségű koncentrátumot korábbi mentességek alapján. Az Ivanhoe és a Zijin cégek, valamint a kongói bányászkamara nem reagáltak azonnal a megkeresésekre a rendelet bejelentését követően.
Ez a helyzet rávilágít arra, hogy bár a rendelet célja a belföldi feldolgozás erősítése, a gyakorlati megvalósítás és a piaci szereplők alkalmazkodása még kérdéseket vet fel. A kormányzati szándék egyértelmű: maximalizálni az ország nyersanyagaiból származó előnyöket. A jövőben várhatóan a kivételek és a mentességek szigorúbb felülvizsgálatára kerül sor, és a bányászati vállalatoknak még inkább a helyi feldolgozási kapacitások fejlesztésére kell összpontosítaniuk, hogy megfeleljenek az új szabályozásnak. Ez hosszú távon hozzájárulhat a KDK gazdasági függetlenségének és stabilitásának növeléséhez, miközben globális szinten is befolyásolhatja a réz- és kobaltpiacot a feldolgozott termékek kínálatának növekedésével.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása