Szerdán dróntámadás ért egy amerikai tulajdonú gáztároló tartályhajót az egyiptomi Damietta kikötőjében, ami jelentős tüzet okozott. A lángok átterjedtek egy másik hajóra is, de a legénységet sikeresen evakuálták, és személyi sérülés nem történt. Az eset a közel-keleti feszültségek újabb élesedését jelzi, amely az utóbbi időben egyre kiszámíthatatlanabbá vált a térségben.
Az Ambrey brit tengerbiztonsági cég előzetes értékelései szerint egy drón találta el az Energos Winter nevű amerikai tulajdonú gáztároló tartályhajót. Ezt követően a tűz átterjedt a Gaslog Salem nevű hajóra is, mindkettő cseppfolyósított gázt szállító tartályhajó volt, amelyek a Damietta kikötőjében tartózkodtak az incidens idején.
Az Inchcape kikötői szolgáltatásokat nyújtó vállalat egy külön közleményben megerősítette, hogy két cseppfolyósított gázt szállító tartályhajó kapott lángra. Az Energos Winter egy úgynevezett tengeri tároló- és újragázosító egység (FSRU), amelynek tárolókapacitása 138 250 köbméter. Tulajdonosa az amerikai székhelyű Energos Infrastructure vállalat.
Az egyiptomi olajügyi minisztérium megerősítette a tűzesetet, de közlésükben nem tettek említést dróntámadásról. A minisztérium szerint senki sem sérült meg az incidensben, a lángokat sikerült megfékezni, és a hajók legénységét biztonságosan evakuálták. A támadásért egyelőre senki sem vállalta a felelősséget, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
Ez az egyiptomi incidens azt követően történt, hogy az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia közösen hajtott végre csapásokat Iránhoz köthető félkatonai csoportok ellen Irakban. A regionális feszültségek már korábban is magasak voltak, és az elmúlt napokban tovább eszkalálódtak a Közel-Keleten, számos katonai akcióval és nyilatkozattal.
Donald Trump amerikai elnök keményen fogalmazott, miután Irán amerikai katonákra nyitott tüzet, mindössze néhány nappal azután, hogy ő maga leállította a légicsapásokat. Irán elismerte, hogy rakétatámadásokat hajtott végre amerikai bázisok ellen Jordániában, valamint hajókat támadott a stratégiailag fontos Hormuzi-szorosban.
A jordániai hadsereg tájékoztatása szerint öt iráni rakétát lőttek le, míg az amerikai hadsereg közlése alapján légvédelmük egy meglepetésszerű iráni támadást hárított el a térségben állomásozó csapataik ellen. Teherán ugyanakkor elutasította Omán javaslatát a Hormuzi-szoros forgalmának közös kezelésére vonatkozóan, ami tovább fokozza a tengeri útvonalak körüli bizonytalanságot és a feszültséget.
A támadások hírére az olajár jelentősen emelkedett, a Brent nyersolaj ára több mint 8 százalékkal, jóval 90 dollár fölé ugrott hordónként. Ez az emelkedés szinte teljesen felülírta a hét eleji zuhanást, amelyet Trump váratlan tűzszüneti bejelentése okozott, jelezve a piacok érzékenységét a regionális stabilitásra és a geopolitikai eseményekre.
Az irakban végrehajtott amerikai-szaúdi csapások rendkívül törékeny helyzetet teremtenek, mivel a síita vezetésű bagdadi kormány a világon azon kevesek egyike, amely egyszerre ápol szoros kapcsolatokat Teheránnal és Washingtonnal egyaránt. Az iraki Népi Mozgósítási Erők (PMF) félkatonai szervezet közlése szerint legalább 20-an meghaltak és 32-en megsérültek ezekben a csapásokban.
Az iraki elnöki hivatal az iraki szuverenitás durva megsértésének nevezte a támadást, miközben sürgette a fegyveres csoportokat, hogy hagyják abba a szomszédos országok elleni akciókat. Az iráni félhivatalos Mehr hírügynökség jelentése szerint az iráni Iszlám Forradalmi Gárda legalább négy tagja vesztette életét a támadásban, melyről az Al Jazeera is beszámolt.
A közös amerikai-szaúdi fellépés az első alkalom, hogy Rijád nyíltan csatlakozott a washingtoni csapásokhoz, ami a konfliktus további földrajzi és politikai kiszélesedésének lehetőségét hordozza magában. Trump állítása szerint az akció előtt egyeztettek Bagdaddal, ám erre az iraki kormány szóvivője nem reagált, ami kérdéseket vet fel az együttműködés mértékével kapcsolatban.
Az amerikai hadsereg nemrégiben bevezetett egy tengeri blokádot Irán déli kikötői ellen, amelynek keretében eddig összesen 20 kereskedelmi hajót fordítottak vissza. Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) tegnap közölte, hogy a blokád újbóli bevezetése óta 18 hajót irányítottak át, ebből kettőt az elmúlt nap folyamán.
Ez a tengeri blokád és a folyamatos katonai akciók arra utalnak, hogy a térségben a feszültség továbbra is magas marad, és a konfliktus eszkalációjának kockázata jelentős. A különböző szereplők közötti összetett kapcsolatok és a gyorsan változó események nehezen kiszámíthatóvá teszik a jövőbeni fejleményeket a Közel-Keleten, különösen az energiaellátás és a nemzetközi hajózás biztonsága szempontjából.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása