A főváros egyik kiemelkedő ipari műemléke, a kelenföldi autóbuszgarázs, hamarosan jelentős megújuláson esik át, amelynek keretében az épület tetőszerkezete korszerűsödik. A Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) beruházásában megvalósuló projekt különleges jelentőséggel bír, hiszen egy olyan építményről van szó, amelyet egykor a világ legnagyobb vasbeton héjszerkezetű építményeként tartottak számon. Ez a felújítás nem csupán az épület fizikai állagmegóvását szolgálja, hanem hozzájárul a magyar építészettörténet egy különleges darabjának, egy mérnöki bravúrnak a megőrzéséhez is, biztosítva annak hosszú távú funkcionális és esztétikai értékét a jövő generációi számára.
A budai Hamzsabégi úton elhelyezkedő monumentális garázsépületet 1939 és 1941 között emelték, Padányi-Gulyás Jenő építészmérnök zseniális tervei alapján. Az építmény statikai megoldásai, különösen a hatalmas, 82 méteres fesztávolságú csarnok megvalósítása, Menyhárd István nevéhez fűződik. Az ő mérnöki precizitása és innovatív gondolkodása tette lehetővé, hogy a kor technikai lehetőségeit meghaladó módon jöjjön létre ez a szerkezet. Az átadásakor a kelenföldi autóbuszgarázs csarnoka valóban egyedülálló volt a maga nemében, és nemzetközi szinten is elismerést vívott ki, mint a világ legnagyobb vasbeton héjszerkezetű épülete. Ez a teljesítmény nem csupán egy épületet emelt a magasba, hanem a magyar építőipar és tervezés kiemelkedő képességét, innovációs erejét és bátorságát is demonstrálta a 20. század közepén, büszkeséggel töltve el a szakmát és a közvéleményt egyaránt.
Az elmúlt évtizedek során azonban az idő vasfoga, a folyamatos igénybevétel és az időjárás viszontagságai nem kímélték az épületet. A szerelőcsarnokon utoljára az 1980-as években végeztek nagyobb felújítási munkálatokat, ami azt jelenti, hogy több mint negyven éve nem történt átfogó beavatkozás az épület szerkezetén. Ennek következtében a tetőszerkezet vízszigetelése elöregedett, elvesztette hatékonyságát, és egyre gyakoribbá váltak a beázások. Ezek a problémák nemcsak az épület szerkezetét és belső tereit veszélyeztették, hanem a garázs napi működését is jelentősen megnehezítették. A beázások károsíthatják a bent tárolt autóbuszokat, az elektromos rendszereket és az egyéb infrastruktúrát, emellett rontják a munkakörülményeket is, sürgetővé téve a beavatkozást.
A most induló felújítási projekt célja, hogy alapjaiban orvosolja ezeket a régóta fennálló problémákat, és modernizálja az épületet a 21. század elvárásainak megfelelően. A közel kilencezer négyzetméteres tetőfelület teljes körű megújításon esik át. A tervek szerint a legkorszerűbb anyagok felhasználásával modern víz- és hőszigetelést kap, ami hosszú távon biztosítja az épület védelmét az időjárás viszontagságaival szemben, és jelentősen hozzájárul az energiahatékonyság növeléséhez, csökkentve az üzemeltetési költségeket és az ökológiai lábnyomot. Kiemelt szempont a BKV számára, hogy a nagyszabású munkálatok ideje alatt a kelenföldi telephely működése mindvégig zavartalan maradjon. Ez komoly logisztikai és szervezési kihívást jelent, hiszen a garázs a fővárosi tömegközlekedés egyik létfontosságú bázisa, és a buszok folyamatos üzemeltetése elengedhetetlen a városi forgalom zökkenőmentes fenntartásához. A tervezés során gondoskodtak arról, hogy a felújítás ne akadályozza a járművek ki- és beállását, valamint a karbantartási feladatokat.
A felújítási munkálatok, amelyekről a Magyar Építők is beszámolt, már megkezdődtek. A projekt eredményeként a kelenföldi autóbuszgarázs nem csupán történelmi jelentőségű ipari műemlékként, hanem modern, energiahatékony és funkcionális létesítményként is szolgálhatja a főváros lakosságát a következő évtizedekben, méltó módon megőrizve egyedülálló építészeti örökségét.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása