Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter csütörtökön jelentős bejelentést tett az Országos Jégkármérséklő Rendszer, a JÉGER működésével kapcsolatban. A miniszter közlése szerint azokban a vármegyékben, ahol a helyi gazdálkodók többsége egy friss felmérés alapján a rendszer szüneteltetését kérte, ott leállítják a jégelhárítást. Azokon a területeken, ahol a gazdák a működés fenntartását támogatták, ott is szigorúbb feltételekkel, magasabb jégvalószínűségi küszöb mellett kapcsolják be a rendszert.
A miniszteri döntés alapját egy országosan reprezentatív felmérés képezte, amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) készített az Agrárközgazdasági Intézet tudományos módszertana alapján. A felmérés során ötezer gazdálkodót kérdeztek meg a JÉGER-rendszerrel kapcsolatos véleményükről. Az eredmények szerint a megkérdezett gazdák 66,1 százaléka a rendszer szüneteltetése mellett foglalt állást, míg 24,5 százalékuk a működés fenntartását támogatta.
A felmérés vármegyénként eltérő képet mutatott, jelezve a regionális különbségeket a gazdák hozzáállásában. Például a Dunántúlon a gazdálkodók jelentős része továbbra is bízik a jégkármérséklő rendszer hatékonyságában. Vas vármegyében a gazdák 65,5 százaléka kifejezetten azt szerette volna, ha a JÉGER továbbra is működne. A miniszter felkérte a Kamarát, hogy azokban a vármegyékben, ahol a többség a szüneteltetést támogatta, ne indítsák be a jégkárelhárítást, míg ahol a működtetést kérték, ott folytatódjon az üzemeltetés.
A működő vármegyékben is jelentős változás lép életbe az üzemeltetési feltételekben. Korábban már 50-60 százalékos jégeső valószínűség esetén is beavatkoztak, ezt a küszöböt most 80 százalékra emelik. Ez azt jelenti, hogy a rendszer kizárólag a legindokoltabb esetekben lép működésbe, ezzel optimalizálva a beavatkozások számát és hatékonyságát.
Az elmúlt hetekben komoly társadalmi és szakmai vita bontakozott ki a JÉGER-rendszer működésével kapcsolatban, amelynek során több tízezres aláírással petíciók is indultak. Bóna Szabolcs miniszter is elismerte, hogy a gazdák körében nincs egyetértés a rendszer megítélésében. A vita egyik fő alakja Vázsonyi László, a VulcanAgro Kft. tulajdonosa volt, aki aktívan kampányolt a rendszer leállítása mellett a Facebookon. Ő egy 14 ezer aláírást gyűjtő petíciót is átadott a miniszternek.
Vázsonyi László álláspontja szerint a JÉGER-rendszer közvetlenül hozzájárul a csapadékhiányhoz, és kritizálta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara működtetési gyakorlatát. A miniszter már májusban jelezte, hogy felülvizsgálják a JÉGER működését és szakmai felügyeletét. Korábbi nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy a tudományos kérdéseket nem lehet szavazással eldönteni, ezért egy független szakemberekből álló tudományos testület felállítását ígérte a rendszer alapos vizsgálatára.
A miniszteri bejelentés kiemeli a gazdálkodói visszajelzések és a helyi igények figyelembevételének fontosságát egy országos agrártechnológiai program esetében. Az országos reprezentatív felmérés eredményei egyértelműen rávilágítottak a gazdák megosztottságára és a regionális eltérésekre a JÉGER-rendszer megítélésében. A döntés tehát nem egy felülről jövő, hanem az érintettek véleményére épülő, demokratikusabb megközelítést tükröz.
Bóna Szabolcs miniszter hangsúlyozta, hogy a JÉGER esetleges aszályt okozó hatásával kapcsolatos kérdés nem politikai, hanem tudományos természetű. Éppen ezért, a gazdálkodói igényekre reagáló intézkedések mellett, elengedhetetlen egy független tudományos testület alapos vizsgálata. Ennek célja, hogy tényeken alapuló, megnyugtató és hiteles válaszok szülessenek a rendszer környezeti hatásaival, különösen a csapadékviszonyokra gyakorolt esetleges befolyásával kapcsolatban.
A jövőben egy független tudományos testület fogja részletesen megvizsgálni a JÉGER-rendszer működését, technológiai hátterét és annak esetleges környezeti hatásait. Ez a testület a tényekre és tudományos bizonyítékokra alapozva fogja értékelni a rendszert, objektív eredményeket szolgáltatva. A miniszter kiemelte, hogy a rendszer jövőjével kapcsolatos végső döntéseknek tudományos alapokon kell nyugodniuk, biztosítva a szakmai megalapozottságot.
Az üzemeltetési feltételek szigorítása és a regionális leállások azt jelzik, hogy a rendszer jövőbeni működése rugalmasabb, a helyi gazdálkodói igényekhez jobban igazodó lehet. A tudományos vizsgálat eredményei kulcsfontosságúak lesznek a JÉGER hosszú távú stratégiájának kialakításában és a gazdálkodók bizalmának megerősítésében. A cél továbbra is az, hogy a jégkármérséklés hatékonyan működjön, miközben a gazdálkodók aggodalmaira is megnyugtató és tudományosan megalapozott válaszok születnek.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása