Bóna Szabolcs, az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter friss bejelentése szerint jelentős változások várhatók az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) működésében. A tárcavezető egy Facebook-videóban ismertette a döntést, amelynek értelmében az ország egyes területein leállítják a rendszert, míg máshol szigorúbb feltételek mellett folytatja működését. Ez az átalakítás a gazdálkodók körében végzett felmérések eredményeire épül, tükrözve az agrárszektor szereplőinek akaratát. A JÉGER-rendszer, amelynek célja a jégeső okozta károk csökkentése, az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott a szakmai és a közvélemény részéről egyaránt.
A vita háttere és a felmérés szükségessége
Az idei év rendkívüli aszályos időszaka komoly vitát generált a jégkármérséklő rendszer hatékonyságáról és esetleges mellékhatásairól. A szakmai körökben és a lakosság körében is felmerült a kérdés, hogy a technológia, amely ezüst-jodid alapú anyagok légkörbe juttatásával igyekszik befolyásolni a jégeső kialakulását, hozzájárulhat-e a csapadékhiányhoz. Ennek a vitának a tisztázására és a gazdálkodók véleményének megismerésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) bevonásával reprezentatív felmérést indított. A kutatás során ötezer gazdálkodót kérdeztek meg országszerte, hogy átfogó képet kapjanak a rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokról és elvárásokról. A felmérés célja az volt, hogy tényeken és a felhasználók visszajelzésein alapuló döntés születhessen a JÉGER jövőjéről.
A gazdálkodói felmérés eredményei
A reprezentatív felmérés eredményei egyértelmű képet mutattak a gazdálkodók preferenciáiról. Országos szinten a válaszadók jelentős többsége, 66,1 százaléka a JÉGER-rendszer szüneteltetése mellett foglalt állást. Ezzel szemben mindössze 24,5 százalékuk támogatta a rendszer további működését. Ez az országos átlag azonban nem fedi le a regionális különbségeket. A megyei szintű adatok elemzése során kiderült, hogy a Dunántúl több térségében a gazdálkodók továbbra is bíznak a jégkármérséklés hatékonyságában és szükségességében. Ez a regionális eltérés kulcsfontosságú volt a minisztériumi döntés meghozatalában, mivel rávilágított arra, hogy nem egységes az igény a rendszer leállítására vagy fenntartására.
Differenciált döntés és szigorúbb feltételek
A minisztérium a felmérés eredményei alapján úgy döntött, hogy a gazdálkodók akaratának megfelelően jár el. Ennek értelmében azokban a megyékben, ahol a megkérdezettek többsége a rendszer leállítása mellett szavazott, a JÉGER-rendszert nem indítják be a következő időszakban. Azokon a területeken viszont, ahol a többség a működés fenntartását támogatta, a jégkármérséklő generátorok tovább üzemelnek, ám a korábbiaknál jóval szigorúbb feltételek mellett. Ez a differenciált megközelítés lehetővé teszi, hogy a helyi igények és a gazdálkodók preferenciái érvényesüljenek, miközben az érintett területeken továbbra is biztosított marad a jégeső elleni védekezés lehetősége.
A működési protokoll változása
A szigorítások konkrétan a rendszer indítási protokollját érintik. Korábban már 50-60 százalékos jégeső-valószínűség esetén is el lehetett rendelni a védekezést. A jövőben azonban a HungaroMet előrejelzése alapján legalább 80 százalékos valószínűségre lesz szükség ahhoz, hogy a JÉGER-rendszer generátorait beindítsák. Ez a változás azt jelenti, hogy a rendszer csak akkor lép működésbe, ha a jégeső kialakulásának kockázata rendkívül magas, ezzel is minimalizálva az esetleges felesleges működést és a környezeti beavatkozások számát. A szigorúbb feltételek célja a rendszer hatékonyabb és célzottabb alkalmazása.
Tudományos vizsgálat és jövőbeli döntések
Bóna Szabolcs miniszter hangsúlyozta, hogy a mostani döntés nem tudományos állásfoglalás arról, hogy a JÉGER-rendszer okoz-e aszályt vagy sem. A tárcavezető kiemelte, hogy erre a komplex kérdésre a tudománynak kell választ adnia. Éppen ezért egy független tudományos testület már megkezdte a rendszer működésének, valamint annak környezeti és mezőgazdasági hatásainak részletes vizsgálatát. Ennek a kutatásnak az eredményei alapvető fontosságúak lesznek ahhoz, hogy a jövőben mindenki számára megnyugtató, objektív tényeken alapuló döntések születhessenek a jégkármérséklés technológiájával kapcsolatban. A tudományos elemzés célja a teljes körű átláthatóság és a megalapozott szakpolitikai lépések biztosítása.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása