A brazil kormány vízumot tagadott meg két amerikai tisztviselőtől, akik az országba utaztak volna. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök szerdán közölte, hogy a döntés hátterében az állt, hogy a tisztviselők szerinte befolyásolni akarták az októberi elnökválasztást. Az amerikai külügyminisztérium ugyanakkor alaptalan hazugságnak minősítette a beavatkozásra vonatkozó állításokat.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök nyilatkozata szerint „meg kellett tagadnunk két fiatalember vízumát, akiket Brazíliába küldtek, hogy beavatkozzanak a brazil választásokba”. A BBC értesülései szerint a két érintett amerikai tisztviselő Riley M. Barnes és Samuel Samson volt, akik a demokráciaügyi, emberi jogi és munkaügyi helyettes államtitkárságról érkeztek volna.
Az amerikai külügyminisztériumtól érkező tisztviselők hivatalos célja az volt, hogy felmérjék a szólásszabadság, a vallásszabadság és a választások integritásának helyzetét Brazíliában. Terveik között szerepelt egy találkozó is Flávio Bolsonaróval, a jobboldali elnökjelölttel. Az amerikai fél határozottan cáfolta, hogy be kívánt volna avatkozni a brazil belpolitikába vagy a választási kampányba.
Az októberi elnökválasztáson a 80 éves, regnáló baloldali elnök, Lula indul újra, míg ellenfele a korábbi elnök, Jair Bolsonaro fia, Flávio Bolsonaro lehet. A brazil politikai életet az utóbbi években jelentős feszültségek jellemezték, különösen a választási folyamatok integritásával kapcsolatban.
Jair Bolsonarót korábban 27 év börtönre ítélték azzal a váddal, hogy erőszakosan próbálta megdönteni a hatalmat a 2022-es választási veresége után. A volt elnök mind a 2018-as, mind a 2022-es választáson kétségbe vonta a szavazógépek szabályos működését. A 2022-es vereségét követően hívei megrohamozták a kongresszus, a legfelsőbb bíróság és az elnöki palota épületeit Brazíliavárosban, de a zavargások nem vezettek eredményre.
Flávio Bolsonaro pár héttel ezelőtt diplomaták előtt is hasonló aggodalmakat fogalmazott meg a szavazógépek biztonságával kapcsolatban. Kijelentette, hogy a gépek nem biztonságosak, és ugyanazokból a forrásokból származnak, mint a venezuelaiak, utalva egy CIA-jelentésre, amely venezuelai választási csalásokról szólt. Később azonban tagadta, hogy megkérdőjelezte volna a választás tisztaságát, állítása szerint csupán a választási megfigyelők számának növelését szorgalmazta az országban. Flávio Bolsonarót egyébként már Javier Milei argentin elnök és Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő is támogatásáról biztosította.
A vízummegtagadás és a választási beavatkozás vádja komoly diplomáciai feszültséget okozhat Brazília és az Egyesült Államok között. A helyzet rávilágít a brazil választások körüli érzékenységre és a politikai szereplők közötti mély bizalmatlanságra, különösen az elektronikus szavazórendszerrel kapcsolatban.
Fontos megjegyezni, hogy Brazíliában 1996 óta működik elektronikus szavazási rendszer, amelyet szakértők a világ egyik legbiztonságosabb típusának tartanak. A gépeket rendszeresen tesztelik, és eddig még nem sikerült szisztematikus csalást kimutatni. A rendszer az ujjlenyomatok alapján azonosítja a szavazókat, és minden gép nyomtat egy szavazócédulát is, amellyel a választó utólag igazolni tudja voksa leadását.
A két amerikai tisztviselő vízumának visszavonása és az ezzel járó vádak tovább élezhetik a feszültséget a közelgő elnökválasztás előtt. A diplomáciai incidens befolyásolhatja a nemzetközi megfigyelők szerepét és a választási folyamat külföldi megítélését. Az Egyesült Államok és Brazília közötti kapcsolatok jövője szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogyan kezelik a felek ezt a diplomáciai nézeteltérést, miközben a brazil választási kampány a végéhez közeledik.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása