Jelentős változások várhatók az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) működésében, miután Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter bejelentette, hogy több magyarországi megyében is lekapcsolják a rendszert. A döntés értelmében azokon a területeken, ahol egy friss felmérés szerint a gazdálkodók többsége a rendszer leállítását kérte, a JÉGER nem fog üzemelni. Ezzel szemben azokon a vidékeken, ahol az agrárszereplők a működés fenntartását támogatták, a rendszer tovább működik, de jóval szigorúbb feltételek mellett, mint korábban. A miniszter egy nyilvános Facebook-videóban tájékoztatta a közvéleményt a kormányzati döntés hátteréről és a bevezetendő intézkedések részleteiről, hangsúlyozva a gazdálkodói vélemények figyelembevételét.
A JÉGER-rendszer működésének átalakítását az idei év rendkívüli aszályos időjárása tette szükségessé, amely komoly szakmai és lakossági vitát generált. A közbeszédben egyre gyakrabban merült fel a kérdés, hogy a jégkármérséklő technológia, amely ezüst-jodidot juttat a légkörbe, esetlegesen hozzájárulhat-e a csapadékhiány kialakulásához, befolyásolva ezzel az esőzéseket. Ennek a bizonytalanságnak a feloldására és a helyzet tisztázására a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) bevonásával egy átfogó, reprezentatív felmérést végzett. A kutatásba ötezer gazdálkodót vontak be, hogy pontos és hiteles képet kapjanak az agrárszektor véleményéről és preferenciáiról a rendszer jövőjét illetően, ezzel megalapozva a minisztérium döntését.
A felmérés eredményei országos szinten egyértelmű többséget mutattak a JÉGER-rendszer szüneteltetése mellett. A válaszadók 66,1 százaléka támogatta a leállítást, míg csupán 24,5 százalékuk foglalt állást a működés fenntartása mellett. Ez az országos adat világosan jelzi a gazdálkodók jelentős részének aggodalmát vagy elégedetlenségét a rendszer korábbi működésével kapcsolatban. Fontos azonban kiemelni, hogy a megyei szintű adatok jelentős eltéréseket mutattak. Míg az országos átlag a leállítás felé billent, addig a Dunántúl számos térségében a gazdálkodók továbbra is bíznak a jégkármérséklés hatékonyságában és szükségességében, ezért a rendszer további működését preferálták. Ez a regionális különbség rávilágít a mezőgazdasági termelés és az időjárási viszonyok eltérő jellegére az ország különböző részein.
Bóna Szabolcs miniszter hangsúlyozta, hogy a tárca a gazdálkodók akaratának megfelelően jár el a döntés meghozatalakor, tiszteletben tartva a helyi közösségek preferenciáit. Ennek értelmében azokban a megyékben, ahol a felmérés során a válaszadók többsége a JÉGER-rendszer leállítása mellett foglalt állást, a jégkármérséklő generátorokat nem indítják be. Ez a lépés közvetlenül tükrözi a helyi agrárközösség preferenciáit és igényeit, biztosítva, hogy a döntés a leginkább érintettek véleményét tükrözze. Azokon a területeken viszont, ahol a gazdálkodók többsége a rendszer fenntartására szavazott, a jégkármérséklő generátorok továbbra is működni fognak, azonban lényegesen szigorúbb feltételek mellett, mint korábban. Ez a differenciált megközelítés lehetővé teszi a rugalmas reagálást a regionális igényekre.
A szigorítások főként a rendszer aktiválásának körülményeit érintik. Eddig a védekezést már 50-60 százalékos jégeső-valószínűség esetén el lehetett rendelni, ami viszonylag széles mozgásteret biztosított a rendszer üzemeltetőinek. A jövőben azonban a HungaroMet, a magyar meteorológiai szolgálat előrejelzése alapján legalább 80 százalékos valószínűség szükséges ahhoz, hogy a JÉGER-rendszer bekapcsolásra kerüljön. Ez a jelentős emelés azt jelenti, hogy a rendszer csak akkor lép működésbe, ha a jégeső kialakulásának kockázata rendkívül magas és szinte bizonyos, ezzel is minimalizálva az esetleges felesleges működést és az azzal járó költségeket, valamint a környezeti hatásokkal kapcsolatos aggodalmakat. A szigorúbb kritériumok célja a rendszer hatékonyabb és célzottabb alkalmazása.
A miniszter külön kiemelte, hogy a mostani döntés nem egy tudományos állásfoglalás arról, hogy a JÉGER-rendszer okoz-e aszályt vagy sem. Bóna Szabolcs rámutatott, hogy erre a rendkívül fontos és komplex kérdésre a tudománynak kell egzakt választ adnia. Éppen ezért egy független tudományos testület már megkezdte a rendszer működésének, valamint annak környezeti és mezőgazdasági hatásainak részletes vizsgálatát. Ennek a kutatásnak az a célja, hogy a jövőben mindenki számára megnyugtató, tényeken alapuló döntések születhessenek a jégkármérséklő rendszer hosszú távú működésével kapcsolatban, figyelembe véve mind az agrárgazdasági, mind a környezetvédelmi szempontokat. A tudományos eredmények várhatóan alapvető iránymutatást adnak majd a jövőbeni stratégiákhoz.
Összességében a JÉGER-rendszer átalakítása egy komplex folyamat része, amely a gazdálkodói visszajelzéseket, a tudományos kutatásokat és a környezeti szempontokat egyaránt figyelembe veszi. A cél a jégkárok hatékony mérséklése, miközben minimalizálják az esetleges negatív mellékhatásokat és biztosítják a fenntartható agrártermelést Magyarországon, alkalmazkodva a változó éghajlati viszonyokhoz és a gazdálkodói igényekhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása