A Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) szerdán jelentette be, hogy Magyarországon újabb három területen indulhat meg a földgáz és kőolaj kutatása, valamint kitermelése. Ez a fejlesztés kulcsfontosságú lépés a hazai energiaszuverenitás erősítése és az importfüggőség mérséklése felé, hozzájárulva az ország hosszú távú energiaellátásának biztonságához.
A minisztérium tájékoztatása szerint a folyamat még 2026 februárjában kezdődött, amikor az akkori szakminiszter nyilvános pályázatot írt ki hét szénhidrogén-terület koncesszió keretében történő kutatására, kitermelésére és hasznosítására. A pályázatok benyújtási határideje májusban járt le, ezt követően a beérkezett jelentkezéseket egy bíráló bizottság értékelte. A bizottság javaslata alapján a gazdasági és energetikai miniszter hozta meg a végső döntést a koncessziók megadásáról, amelyek legalább húsz évre szólnak. A döntéshozatali folyamat során kiemelt szempont volt az ország importkitettségének csökkentése, ami stratégiai célt jelent a magyar energiapolitikában.
A meghirdetett hét terület közül háromra érkeztek érvényes és sikeres pályázatok. Ennek értelmében a baracskai térségben az MVM Upstream Energy Zrt. kapta meg a jogot a szénhidrogén-kutatási és -termelési munkálatok megkezdésére. Békéscsaba térségében, valamint a Nagylengyel-Nyugati lelőhelyen pedig a Mol Upstream Zrt. végezheti majd a hasonló tevékenységeket. Fontos megjegyezni, hogy a Bácsalmás, Kisköre, Tiszacsege és Tiszalök területekre kiírt további eljárások eredménytelenül zárultak, így ezeken a helyszíneken egyelőre nem indul meg a kutatás és kitermelés.
A bányászati koncessziós szerződéseket az eredményhirdetést követő 90 napon belül kell megkötni a nyertes vállalatokkal. A jogszabályi előírások szerint ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható, biztosítva ezzel a szükséges rugalmasságot a szerződéskötési folyamatban.
Jelenleg Magyarországon a hatályos koncessziós szerződések alapján kilenc területen, míg koncesszión kívül további két helyszínen folyik aktív szénhidrogén kutatás és feltárás. Ez a folyamatos tevékenység hozzájárul a hazai energiamérleg javításához. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) adatszolgáltatása alapján 2026 első felében a hazai lelőhelyekről jelentős mennyiségű energiahordozót termeltek ki. Földgázból 962 ezer köbmétert, kőolajból pedig 576 ezer tonnát hoztak a felszínre, ami mutatja a hazai termelés volumenét.
A magyarországi mezőkből származó kőolaj mennyisége az elmúlt években stabilan 1 millió tonna felett alakult, és az időarányos előrehaladás szerint ez a szint várhatóan idén is teljesíthető lesz. A földgáztermelés is kiemelkedő: 2025-ben közel 2 milliárd köbmétert termeltek ki belföldön. Ez a mennyiség a tavalyi lakossági felhasználás több mint 60 százalékának felelt meg, ami aláhúzza a hazai források stratégiai jelentőségét a lakossági energiaellátás biztonságában.
A hazai ásványkincsek, különösen a földgáz és kőolaj hasznosítása nem csupán az energiaellátás biztonságát erősíti, hanem jelentős gazdasági előnyökkel is jár az állami költségvetés számára. A minisztérium közlése szerint eddig több tízmilliárd forint bevétele származott a költségvetésnek a koncessziós díjakból és a bányajáradékokból. Ez a bevétel hozzájárul az államháztartás stabilitásához. A hazai források hatékonyabb felhasználásával tovább csökkenthető a külső energiafüggőség, ami hosszú távon stabilabb és kiszámíthatóbb energiaellátást eredményezhet Magyarország számára, hozzájárulva az ország gazdasági ellenálló képességéhez.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása