A magyar villamosenergia-piacon egyre gyakrabban megjelenő nulla és negatív árak nem az ingyenes energia korszakát jelzik, hanem mélyreható szerkezeti problémákra utalnak. Szakértők szerint a naperőművek túlzott termelése, az úgynevezett piaci kannibalizáció, jelentősen rontja a termelők bevételi kilátásait. Az első öt hónapban a negatív árakhoz köthető veszteség már mintegy 20 milliárd forintra emelkedett, ami sürgős beavatkozást igényel.
A hazai energiapiacon sokan tévesen vélik, hogy az alacsony árak az ingyen áram eljövetelét jelentik, holott valójában a piac megváltozott struktúrájának és rugalmatlanságának következményei. A tőzsdei árak esése vagy negatív tartományba fordulása a túltermelés mellett a rendszerszintű kihívásokat mutatja. A Green Cloud szakértői szerint a probléma gyökere a piac átalakult felépítésében rejlik, ahol a napelemes kapacitás már elérte a 8600 MW-ot.
A beépített hazai fotovoltaikus (PV) kapacitás közel 70%-a olyan támogatási vagy elszámolási rendszerekben működik, mint a KÁT vagy a HMKE, amelyek korlátozottan érzékenyek a piaci árjelzésekre. Ezek a rendszerek piaci ártól függetlenül is termelnek csúcsidőszakban, még akkor is, ha a villamosenergia értéke nulla alá zuhan.
Ez a jelenség vezet a piaci kannibalizációhoz, ahol a naperőművek éppen akkor termelnek nagy mennyiségben, amikor túlkínálat van áramból. A helyzetet tovább bonyolítja az export, a fogyasztási profil és számos egyéb árampiaci tényező. A piaci hatás szempontjából nem az alacsony árakkal jellemezhető órák száma, hanem az érintett termelési volumen és az árak mélysége a meghatározó. Az adatok drámai változást mutatnak: míg 2023-ban az ipari PV-termelés 85%-át még magas, 50 EUR/MWh feletti árszinten lehetett értékesíteni, addig 2026-ban ez az arány 51%-ra zuhant.
A magyar villamosenergia-piac szerkezeti problémáinak hátterében a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia gyors térnyerése áll. A jelentős mértékű napelemes kapacitás kiépítése, amely már elérte a 8600 MW-ot, önmagában pozitív fejlemény, azonban a rendszer rugalmatlansága kihívásokat teremt. A támogatott rendszerekben működő erőművek termelése nem igazodik a piaci kereslet-kínálat ingadozásaihoz, ami túltermeléshez vezet.
Ez a helyzet különösen a napközbeni órákban jellemző, amikor a napenergia-termelés a legintenzívebb. A piaci árak ilyenkor esnek, akár nulla vagy negatív tartományba is fordulhatnak. A probléma súlyát nem csupán a negatív áras órák gyakorisága, hanem az ezekben az órákban eladott villamosenergia volumene adja. Minél nagyobb volumenű termelés találkozik extrém alacsony árral, annál drasztikusabban nő a termelőknél jelentkező veszteség.
A negatív árak és a piaci kannibalizáció súlyos pénzügyi következményekkel jár a villamosenergia-termelők számára. Míg 2023 első öt hónapjában a negatív árak miatti termelői veszteség még az 1 millió eurót sem érte el, addig 2026 ugyanezen időszakában már átlépte a 43 millió eurót, ami megközelítőleg 20 milliárd forintot jelent. Ez a jelentős növekedés rávilágít a probléma gyors eszkalációjára, különösen, hogy a legmelegebb nyári hónapok még hátra vannak.
Ez az értékcsökkenés drasztikusan rontja a támogatási rendszeren kívüli, tisztán piaci alapon működő projektek megtérülési mutatóit és bevételi kilátásait. A beruházók és a finanszírozó bankok kénytelenek újragondolni kockázati modelljeiket, mivel a korábban stabilnak ítélt üzleti tervek a piaci árak eróziója miatt tarthatatlanná válnak. A jelenlegi piaci környezet komoly kihívások elé állítja az új beruházásokat és a meglévő projektek fenntarthatóságát.
A kialakult helyzet kezelésére számos megoldási javaslat merült fel, amelyek a piaci rugalmasság növelésére és a rendszer modernizálására fókuszálnak. Az egyik kulcsfontosságú terület az energiatárolási rendszerek fejlesztése, amelyek lehetővé tennék a túltermelt energia eltárolását és későbbi felhasználását. Emellett a rugalmas kereskedelem és az új típusú áramvásárlási szerződések (PPA) is alternatív értékesítési csatornákat kínálnak.
A piaci konszenzus szerint a hálózatfejlesztés és a KÁT-rendszer átalakítása elengedhetetlen lépések. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a probléma nem a napelemek túlzott számában rejlik, hanem abban, hogy a szereplők még mindig a múlt évtized merev logikájában gondolkodnak. A jövőben a rugalmasság legalább olyan fontos lesz, mint maga a termelés, és a villamosenergia-piac értékteremtése a puszta energiatermelésről a rugalmassági szolgáltatások irányába tolódik el.
Az akkumulátoros tárolás önmagában nem csodaszer, ha nem párosul intelligens, optimalizált kereskedelemmel. A tisztán piaci alapon működő projektek és a fogyasztók számára a túlélés kulcsa a merev, fix áraktól való elszakadás és a piaci volatilitást lekövető, strukturált vállalati áramvásárlási megállapodásokra való áttérés. Az állami szabályozás piacbaráttá tétele és a hálózatfejlesztés alapvető fontosságú, de minden piaci szereplőnek törekednie kell a saját rugalmasságának növelésére, amely ma már menedzselhető üzleti valutává vált.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása