Magyarország két új, euróban denominált államkötvény kibocsátását tervezi, melyek beárazására a tervek szerint már a hétfői napon sor kerülhet. Az értékpapírok kibocsátásával az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) általános finanszírozási célokat kíván megvalósítani. Ez az első devizakötvény-kibocsátás az új kormány mandátuma alatt, amely a Reuters adatai szerint két különböző futamidejű papírt foglal magában.
Magyarország két euróalapú államkötvényt bocsát ki, melyek közül az egyik 2032. március 23-án, a másik pedig 2037. május 21-én jár le. Az előzetes árazási iránymutatás szerint a rövidebb, közel hatéves futamidejű kötvényt az euró midswaphoz képest mintegy 115 bázispontos felárral kínálják. A hosszabb, közel tizenegy éves papír esetében ez a felár körülbelül 160 bázispont lesz, mindkét értékpapír évente fizet kamatot.
Az értékpapírok elszámolása várhatóan július 13-án történik meg, a minimális címlet pedig ezer euróban került meghatározásra. A kibocsátás szervezésében olyan nemzetközi pénzintézetek vesznek részt, mint a BNP Paribas, a Citi, a Goldman Sachs, az ING és a JPMorgan. A kötvények hitelminősítése a Moody’s-nál Baa2, az S&P-nél BBB mínusz, a Fitchnél pedig BBB besorolást kapott.
A devizakibocsátás elsődleges oka a felszabaduló uniós források előfinanszírozási igénye. Rövid távon jelentős likviditásra van szükség, mivel az Európai Bizottság csak a projektek végrehajtását követően téríti meg az uniós helyreállítási alapból lehívható mintegy 10 milliárd eurónyi támogatást. Ugyanakkor az év végétől már számottevő EU-pénzek érkezhetnek az országba.
Az időzítés piaci szempontból is kedvezőnek mondható, mivel Magyarország befektetői megítélése javulást mutatott az elmúlt időszakban. Ezzel párhuzamosan a hozamok is csökkentek, és az ÁKK az elmúlt hetekben sikeresen értékesített jelentős mennyiségű forintalapú intézményi kötvényt. Az Államadósság Kezelő Központ az év első felében az éves finanszírozási tervet időarányosan 108 százalékban teljesítette.
A devizaalapú intézményi finanszírozás esetében azonban ez az arány csupán 60 százalék volt, ami indokolttá tette a mostani devizakötvény-kibocsátást. Az új eurókötvények bevezetése így logikus és várható lépésnek számít mind az államháztartás likviditáskezelése, mind a devizaforrás-bevonási terv szempontjából.
Az új devizakötvények kibocsátása kulcsfontosságú az államháztartás rövid távú likviditásának biztosításához, különösen az uniós források előfinanszírozása miatt. A 10 milliárd eurós uniós támogatás lehívása jelentős terhet ró az államra a projektek előfinanszírozása során, mielőtt a visszatérítés megtörténne. A sikeres kibocsátás hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország zökkenőmentesen tudja kezelni ezeket a pénzügyi kötelezettségeket.
A piaci környezet kedvezősége, mint a javuló befektetői megítélés és a csökkenő hozamok, optimális feltételeket teremtettek a tranzakcióhoz. Ez azt jelzi, hogy a befektetők bizalma erősödött Magyarország iránt, ami alacsonyabb finanszírozási költségeket eredményezhet. Az ÁKK korábbi sikerei a forintalapú kötvények értékesítésében is megerősítik ezt a kedvező trendet.
Az államadósság devizaaránya június végére 28,3 százalékra csökkent, ami a korábbi 30 százalék feletti szintről történt elmozdulás. Ebben a forint erősödése is szerepet játszott. A mostani kibocsátás a bevont összeg nagyságától függően ismét növelheti a devizában fennálló adósság arányát, ezért fontos a mértékletes és stratégiai megközelítés.
A devizakötvény-kibocsátás várhatóan hozzájárul az államadósság átlagos hátralévő futamidejének meghosszabbításához, ami a hosszú lejáratú eurókötvényeknek köszönhetően tovább nyújthatja az eddigi 5,5 éves átlagot. Ez stabilitást és kiszámíthatóságot jelenthet a jövőbeni finanszírozás szempontjából. Az erős kereslet és a csökkenő hozamok a finanszírozási piacon továbbra is támogató környezetet biztosítanak.
Az első félévi kötvényaukciókon az 1155 milliárd forintos kínálatra 5374 milliárd forintnyi ajánlat érkezett, ami a befektetői érdeklődés élénkségét mutatja. Az uniós források beérkezése az év végétől várhatóan enyhíti a rövid távú likviditási nyomást, és stabilabb alapokat teremt az államháztartás számára.
A sikeres devizakötvény-kibocsátás megerősítheti Magyarország pozícióját a nemzetközi tőkepiacokon, és lehetőséget teremt a további finanszírozási diverzifikációra. A folyamatosan figyelemmel kísért hitelminősítések és a piaci visszajelzések alapvetőek lesznek a jövőbeni finanszírozási stratégiák kialakításában.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása