Magyarország villamosenergia-ellátása jelentős kihívások elé nézhet a következő hetekben, elsősorban a rendkívüli hőség és az erőművi kapacitások kiesése miatt. Aszódi Attila, aki 2014 és 2019 között kormánybiztosként, majd államtitkárként felelt a paksi atomerőmű kapacitásfenntartásáért, arra figyelmeztetett, hogy az importlehetőségek korlátozottsága esetén akár lakossági fogyasztáskorlátozásokra, úgynevezett gördülő áramszünetekre is sor kerülhet. Bár a Dunamenti Erőmű újraindulása enyhítheti a helyzetet, a szakértő szerint a rendszer stabilitása továbbra is bizonytalan maradhat, és nem garantálható minden időszakban az elegendő villamos energia rendelkezésre állása.
A magyar villamosenergia-rendszer helyzete akár több hétig vagy egy hónapig is kritikus maradhat. Ennek fő okai között szerepel a Paksi Atomerőmű várható teljes leállása, a Dunamenti Erőmű átmeneti kapacitáskiesése, valamint a hőség következtében megugró áramfogyasztás. Aszódi Attila a nyilatkozata idején még biztosan állította, hogy jelenleg nem lehet pontosan megmondani, minden időszakban elegendő villamos energia áll-e majd rendelkezésre az országban. A Dunamenti Erőmű, amely a Paks kapacitásának egyötödét termeli, időközben már vasárnap üzembe helyezhető, ami pozitív fejlemény a korábbi aggodalmakhoz képest.
A regionális körülmények tovább nehezítik az energiaellátás biztosítását és a helyzet komplexitását. A Duna vízállása az előrejelzések szerint tovább csökkenhet, miközben szaharai eredetű forró levegő érkezik a Kárpát-medencébe, ami tovább növeli a fogyasztást és terheli a hálózatot. A romániai Cernavodă atomerőmű 1400 megawattos kiesése is hozzájárul a régiós hiányhoz, csökkentve az elérhető importkapacitást. A hőség emellett növeli az erőművek és a villamosenergia-hálózat egyes berendezéseinek meghibásodási kockázatát, ami további váratlan kieséseket okozhat. Az áramimport csak akkor jelenthet megoldást, ha a környező országokban is marad elegendő eladható villamos energia, ami a hőhullám egész régióra kiterjedő hatása miatt egyelőre nem garantálható.
Amennyiben a rendelkezésre álló termelés és az import együttesen sem képes fedezni az ország villamosenergia-igényeit, a MAVIR, a magyar áramhálózat üzemeltetője, kénytelen lesz lépéseket tenni a rendszer egyensúlyának fenntartására. Elsőként a nagy ipari fogyasztókat kapcsolhatják le a hálózatról, ezzel csökkentve a terhelést. Szélsőséges esetben azonban a lakossági fogyasztás korlátozása sem zárható ki, ami Aszódi Attila szerint gördülő áramszüneteket jelentene. Ez azt jelentené, hogy egyes fogyasztói körzeteket egy-három órára ideiglenesen lekapcsolnának, majd visszakapcsolásuk után más területeken korlátoznák az ellátást. Ennek célja, hogy a rendszer egyensúlya fennmaradjon, miközben egyetlen térségben se legyen tartós áramkimaradás. A szakértő hangsúlyozta, hogy ez egy lehetséges forgatókönyv, melynek valószínűsége a jelenlegi helyzetben nem nulla.
A paksi blokkok esetleges leállítása önmagában nem veszélyezteti a nukleáris biztonságot, mivel az atomerőmű több, egymásra épülő vízellátási megoldással rendelkezik a hűtés biztosítására. Az úszószivattyús megoldást például korábban már többször is sikeresen kipróbálták, így hosszabb távon is fenntartható vele a biztonsági hűtés, bár ennek alkalmazása nem kívánatos üzemi állapot. A teljes telephely újraindítása azonban komolyabb műszaki kihívást jelenthet. A blokkok visszaindításához nagy mennyiségű villamos energiára és gőzre van szükség, a folyamat pedig a leállás időtartamától és a hálózat állapotától függően néhány napot, de akár egy hetet is igénybe vehet. Bár az egyes blokkok újraindítását rendszeresen gyakorolják, olyan helyzetre, amikor a teljes paksi telephelyen megszűnik az áramtermelés, Magyarországon még nem volt példa. Protokollok ugyan rendelkezésre állnak az ilyen esetekre, de Aszódi szerint a gyakorlatban műszaki nehézségek is felmerülhetnek a komplex folyamat során.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása