Magyarország az Európai Unió azon kevés tagállama közé tartozik, amely nem várta meg a brüsszeli irányelvek véglegesítését, hanem saját, önálló nemzeti keretrendszert alakított ki a fenntarthatósági megfelelés biztosítására. Ez a keret a 2023. évi CVIII.
törvény, közismert nevén az ESG-törvény, amelynek célkitűzései alapvetően helyesek és vitathatatlanok.
A jogszabály fő céljai között szerepel az összehasonlítható fenntarthatósági adatok gyűjtésének elősegítése, egy szakmailag felkészült tanácsadói réteg kiépítése, valamint a kis- és középvállalkozások (KKV-k) felkészítése az exportpiacok adatszolgáltatási elvárásaira. Ezek az intézkedések hozzájárulhatnak a magyar vállalatok fenntarthatósági teljesítményének javításához és nemzetközi versenyképességük erősítéséhez.
Azonban a gyakorlati tapasztalatok szerint, ahogy egy ESG-megfeleléssel foglalkozó tanácsadó is megfigyelte, bár a szándék jó, a rendszer több ponton is a saját céljai ellen hat. Ez arra utal, hogy a szabályozás finomhangolására lehet szükség annak érdekében, hogy a kitűzött célok hatékonyabban valósulhassanak meg, és a magyar vállalatok számára valóban előnyös legyen a keretrendszer.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása