A kínai állami televízió egy friss dokumentumfilmben mutatta be, ahogyan a Kínai Népfelszabadító Hadsereg (PLA) Rakétaereje az Egyesült Államok japán Okinava szigetén található Kadena légibázisát veszi célba. Ez a lépés nyílt üzenetként értelmezhető Washington és szövetségesei felé. A hírről a South China Morning Post számolt be, rávilágítva a regionális feszültségek növekedésére.
A kínai állami televízió (CCTV) augusztus 4-én sugárzott epizódja a hadsereg megalakulásának 99. évfordulója alkalmából készült. A felvételeken a PLA Rakétaerejének egyik tisztje, Luo Tingrong egy nagyméretű kijelző előtt beszélt a katonáknak. A kijelzőn egy műholdkép volt látható, amelynek elrendezése és környező beépített területei szorosan megegyeztek a Kadena légibázis sajátosságaival.
Luo Tingrong a gyakorlatok és a lehetséges harci forgatókönyvek kapcsán hangsúlyozta: "Amit ma gyakoroltok, az holnap már a valóság lehet." A dokumentumfilm nem részletezte, hogy pontosan mikor készültek a bemutatott felvételek. Ez a bemutató egyértelműen a kínai katonai elszántság demonstrációjaként szolgált.
A Kadena légibázis kulcsfontosságú az Egyesült Államok csendes-óceáni műveleteiben, egyben Kelet-Ázsia legnagyobb amerikai légibázisa. Stratégiai elhelyezkedése miatt az úgynevezett "első szigetlánc" középpontjában fekszik, amely Kína feltartóztatásának védvonalát képezi. A bázis mindössze hatszáz kilométerre található Tajvantól és alig nyolcszáz kilométerre a kínai szárazföld partjaitól.
Ez az elhelyezkedés azt jelenti, hogy Kadena számos kínai rakéta hatósugarán belül van. Ezek közé tartoznak a DF-16 és DF-21 típusú ballisztikus rakéták, valamint a legújabb DF-17 hiperszonikus fegyver. Ezeket a rakétákat kifejezetten nagy értékű, statikus célpontok, például légibázisok ellen fejlesztették ki.
Kotani Tecuo, a japán Meikai Egyetem professzora szerint a Kadena légibázis évtizedek óta ismert célpontja a kínai rakétaerőnek. A felvételek mostani nyilvánosságra hozatala a PLA évfordulójához időzítve az elszántság demonstrálását szolgálja a hazai és a nemzetközi közönség felé. A szakértő kiemelte, hogy ez nem egy új katonai képesség bemutatása, hanem egy meglévő fenyegetés hangsúlyozása.
Japán és az Egyesült Államok régóta készül erre a potenciális fenyegetésre. Ennek részeként folyamatosan megerősítik a bunkereket, szétszórják az üzemanyag- és lőszerkészleteket, valamint fejlesztik csapásmérő és védelmi képességeiket. Ezen intézkedések célja a bázis ellenálló képességének növelése egy esetleges támadás esetén.
Ogi Hirohito, a tokiói International House of Japan kutatója szerint a műholdkép egyértelmű üzenetet hordoz. Ennek célja az amerikai katonai beavatkozás elrettentése egy esetleges válság esetén, különösen a Tajvani-szorosban. Peking ezzel a lépéssel próbálja befolyásolni a régió biztonsági dinamikáját.
A lépés arra is rávilágít, hogy Peking aggodalommal tekint Japán délnyugati szigeteinek, a Rjúkjú-szigeteknek a geostratégiai jelentőségére. Egy Tajvan körüli konfliktusban ezek a szigetek kulcsszerepet játszhatnak. A dokumentumfilm egyúttal figyelmezteti Tokiót is, hogy erősítse meg védelmi képességeit az esetleges megelőző csapások ellen.
Kína ezzel a demonstrációval a saját katonai doktrínáját is megerősíti. A célpontként való bemutatás a potenciális ellenfelek számára azt üzeni, hogy Kína képes és kész cselekedni a regionális érdekei védelmében. Ez a stratégia a katonai elrettentés egyik formája.
A kínai dokumentumfilm különös súlyt kap a jelenleg zajló amerikai–iráni konfliktus fényében. Ez a konfliktus rávilágított az Egyesült Államok külföldi bázisainak sebezhetőségére. A Közel-Keleten található amerikai katonai létesítményeket ért iráni támadások komoly károkat okoztak.
Az iráni ballisztikusrakéta- és dróntámadások Bahreinben, Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban, Kuvaitban és Jordániában komoly infrastrukturális károkat okoztak. Emellett nagy értékű eszközök, köztük repülőgépek elvesztéséhez is vezettek. Ezek a tapasztalatok rávilágítottak a statikus katonai célpontok sérülékenységére.
Kína szempontjából ezek a közel-keleti tapasztalatok alátámasztják azt a katonai stratégiát, amely az ellenséges bázisok korai csapásokkal történő semlegesítésére épül. Peking valószínűleg tanulmányozta ezeket az eseményeket, hogy saját stratégiáit finomítsa. A Kadena bázis célba vétele ennek a stratégiának a vizuális megerősítése.
Ez a fejlemény tovább növeli a feszültséget a Csendes-óceáni térségben. A kínai üzenet egyértelműen arra utal, hogy Peking készen áll a katonai erő demonstrálására. Az Egyesült Államok és szövetségesei számára ez a helyzet folyamatos éberséget és a védelmi képességek további fejlesztését igényli.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása