A Tisza-kormány jelentős változtatásokat hajtott végre az Európai Unió helyreállítási tervében, melynek részeként kivette a korábbi Orbán-kabinet által indított Gondosóra programot. Ezt a lépést Magyar Péter miniszterelnök azzal indokolta, hogy a programhoz kapcsolódó súlyos szabálytalansági gyanúk és túlárazások miatt elkerülhetetlenné vált a forrásvesztés. A döntés értelmében a programra már kifizetett előfinanszírozást a magyar adófizetők viselik, miközben a projektet felülvizsgálják és újratervezik.
A Tisza-kormány júniusban nyújtotta be és júliusban fogadtatta el az uniós helyreállítási terv módosítását, melynek egyik kulcseleme a Gondosóra program kiváltása volt. Magyar Péter megerősítette, hogy a lépésre a programmal kapcsolatos „teljes lopás” gyanúja miatt volt szükség, melyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint az Integritás Hatóság is vizsgál. Utóbbi a tervmódosítás óta feljelentést is tett az ügyben. A miniszterelnök szerint a program technológiája elavult, néhány éven belül használhatatlanná válik, és jelentősen túlárazott volt, ami miatt az Európai Bizottságtól is érkeztek jelzések szabálytalanságokról. Ezek a jelzések és a hazai vizsgálatok biztos forrásvesztéshez vezettek volna, ha a programot nem cserélik le. A Gondosóra program helyére más fejlesztéseket tettek be, így a közel 230 millió eurónyi uniós forrás, melyet a programra szántak, nem veszett el. Fontos azonban megjegyezni, hogy a programra már kifizetett előfinanszírozás a magyar költségvetést terheli, így a felmerült szabálytalanságok miatt a magyar adófizetők állják a számlát.
Magyarország összesen tízmilliárd euró, azaz megközelítőleg 3600 milliárd forint értékű helyreállítási alapra jogosult az Európai Uniótól. Ennek kifizetéséhez az előző Orbán-kormány több mint száz „mérföldkövet” vállalt, melyek fejlesztéseket, reformokat és célokat jelölnek. A tagállamoknak ezeket a beruházásokat jellemzően elő kell finanszírozniuk, mielőtt az uniós alapból megkapnák rájuk a pénzt. A Gondosóra program az „önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és életvédelmét szolgáló digitalizációs program” részeként szerepelt a tervben, két konkrét mérföldkővel: másfél millió résztvevő 2025 végére, és egy diszpécserszolgálat üzembe helyezése 2022 harmadik negyedévére. A program becsült költségére 90,5 milliárd forintot, vagy 229,2 millió eurót, ami akkori árfolyamon nagyjából 83,5 milliárd forintot jelentett. Az előző kormány jelentős lemaradásban volt a mérföldkövek teljesítésével, és bár tervezte a terv módosítását, azt sosem adta be, részben az elképzelés elnagyoltsága miatt. Így a májusban megalakult Tisza-kormányra hárult a feladat, hogy augusztus végéig kidolgozza és elfogadtassa a módosításokat, kiváltva a lejárt határidejű vagy már nem pótolható projekteket, például a kórházi felújításokat. Emellett számos jogállamisági előfeltételt, úgynevezett „szupermérföldkövet” is teljesíteniük kell a fizetési kérelem benyújtásához. Az új kormány júniusban adta be és júliusban fogadtatta el az új helyreállítási tervét. A tízmilliárd eurós tervbe csak 2,6 milliárd eurónyi fejlesztést vittek át a régiből, a 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő rész pedig más projektekkel pótolta a kiszedetteket.
A Gondosóra program kiváltása rávilágít a korábbi uniós forrásfelhasználás átláthatóságával és hatékonyságával kapcsolatos aggályokra. Magyar Péter kijelentései szerint a program túlárazása és az elavult technológia súlyos problémákat vet fel, melyek miatt az Európai Bizottság is jelzéseket küldött. Az Integritás Hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálatai, valamint a feljelentések alátámasztják a szabálytalanságok gyanúját, melyek Hadházy Ákos korábbi feljelentésével indultak. A program eltávolítása a helyreállítási tervből biztosította, hogy az uniós források ne vesszenek el, de a már kifizetett előfinanszírozás a magyar költségvetésből származott, így az adófizetők viselik a terhet. A Szociális és Családügyi Minisztérium válasza szerint a projekt felülvizsgálat alatt áll és újratervezik, ami reményt adhat a szolgáltatás jövőbeni, hatékonyabb működésére. Az egészségügyi fejezet is kisebb lett, a korábbi 21 egészségügyi mérföldkőből mindössze öt maradt, és csak a hálapénzt kivezető jogszabályok maradtak változatlan formában és határidővel, ami a többi projekt megvalósításának nehézségeire vagy elszámolási gondjaira utal.
A mérföldköveket augusztus végéig kell teljesíteni, a kifizetési kérelmeket pedig szeptember végéig lehet benyújtani. Az új kormánynak várhatóan egyetlen kifizetési kérelemre lesz ideje. Amennyiben a Gondosóra programot nem vették volna ki a vissza nem térítendő támogatások közül, és a tagállami Tanács bizottsági javaslatra – a magyarországi vizsgálat miatt – csak részleges kifizetést engedett volna, már nem lett volna idő újabb próbálkozásra vagy módosításra, és a pénz elúszott volna. A Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője, Deutsch Tamás igyekszik sikerként beállítani, hogy az előző kormány idején megkezdett fejlesztések egy része átvihető volt, de a Gondosóra program nem tartozik ezek közé, éppen a szabálytalanságok gyanúja miatt. A program jövője bizonytalan, de az újratervezés lehetőséget kínál egy átláthatóbb és költséghatékonyabb idősgondozási rendszer kialakítására, amennyiben a vizsgálatok lezárulnak és a felmerült problémákat orvosolják. A Tisza-kormány feladata most, hogy a hátralévő időben teljesítse a jogállamisági előfeltételeket és a fennmaradó mérföldköveket, hogy a teljes uniós forrás lehívható legyen.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása