Magyarország rendkívül súlyos aszállyal és hosszan tartó kánikulával küzd az elmúlt évek csapadékszegény időjárása következtében. A folyók vízhozama történelmi mélységbe süllyedt, ami egyszerre súlyosbítja a mezőgazdasági helyzetet és egy komoly energiakrízis kialakulásához vezetett. A legfontosabb hazai erőmű, a Paksi Atomerőmű működése is veszélybe került, mivel hűtéséhez a Duna vizét használja, amelynek szintje és hőmérséklete kritikussá vált.
A Duna vízállása történelmi mélységben
A vízügyi jelentések szerint a Duna vízszintje tovább csökkent, és az ország szinte egész területén sosem látott mélységet jeleznek a mutatók. Budapestnél a vízállás 20 centiméter, ami jelentősen elmarad a korábbi legalacsonyabb vízállástól (33 cm). Esztergomnál -36 centimétert mértek a korábbi -20 centiméteres rekordhoz képest. Paksnál a helyzet még drámaibb, ahol a vízszint -123 centiméterre süllyedt, míg a korábbi minimum -97 centiméter volt. Bajánál is alacsony, 6 centiméteres vízállást regisztráltak a korábbi 26 centiméteres legalacsonyabb értékhez képest. Az előrejelzések szerint a következő időszakban a helyzet nem várhatóan javul, a vízszint tovább csökkenhet.
A Paksi Atomerőmű leállása fenyeget
A rendkívüli hőség és a Duna alacsony vízállása közvetlenül érinti a Paksi Atomerőmű működését. Az atomerőmű blokkjainak hűtéséhez szükséges vízmennyiség és a Duna magas hőmérséklete miatt olyan helyzet alakult ki, amelyre korábban még nem volt példa. A kormány bejelentése szerint megkezdődött a Paksi Atomerőmű fokozatos leállítása. Kedden az első teljesítménykorlátozás lépett életbe, szerdán leállították a 3. blokkot, csütörtök reggel pedig a 2. blokk teljesítményét 50 százalékra csökkentették. Magyar Péter nyilatkozata szerint legkésőbb hétfőig a teljes Paksi Atomerőmű leállhat, ami példátlan energiakrízist okozhat Magyarországon.
Energiakrízis és fogyasztáskorlátozások
A Paksi Atomerőmű leállása jelentős, mintegy 2000 megawattos kiesést jelentene a magyar energiatermelésben. Ezzel párhuzamosan a tartós kánikula miatt ugrásszerűen megnőtt a lakossági és közületi villamosenergia-felhasználás, elsősorban a klímaberendezések folyamatos működése miatt. Az extrém hőség idején nem csupán a fogyasztás növekszik, hanem az elektromos hálózat vezetékei is jobban melegszenek, ami ronthatja a hatásfokukat, és az erőművek hűtése is nehezebbé válik.
A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) a kormány utasítására csütörtöktől felszólított több tucat nagyfeszültségű hálózatot igénybe vevő nagyfogyasztót, például akkumulátorgyárakat, cementgyárakat, vegyi üzemeket és autógyárakat, hogy önkéntesen korlátozzák áramfelhasználásukat a kritikus idősávokban. A kormány emellett megkezdte a szükséges jogszabályok előkészítését, hogy szükség esetén akár kötelező jelleggel is beavatkozhasson egyes nagyfogyasztók ütemezett, ideiglenes lekapcsolásával az ország energiabiztonságának megőrzése érdekében. Az állami intézmények díszkivilágítását is lekapcsolják az energiaválság miatt.
Hőkupola és hőségriasztás
Az ország fölé telepedő hőkupola napokon át bent tartja a rendkívül forró légtömegeket, ami azt jelenti, hogy nemcsak nappal emelkedik 35-40 Celsius-fok közelébe a hőmérséklet, hanem az éjszakák is trópusiak maradnak. Ez különösen veszélyes, mivel a szervezetnek nincs ideje regenerálódni. Az Országos Tisztifőorvos harmadfokú hőségriasztást rendelt el, ami fokozott készültséget jelent a mentők számára, valamint klimatizált hűsítőhelyek megnyitását és a hatóságok folyamatos figyelmét az egészségügyi és energetikai helyzetre.
A rövidtávú előrejelzések szerint a helyzet nem javul, a Duna vízszintje várhatóan tovább süllyed, ami megnehezíti a Paksi Atomerőmű újraindítását. A kialakult, sosem látott helyzet eddig nem alkalmazott megoldásokat kíván meg az energiaellátás biztosítására.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása