Az Európai Unióban egy jelentős bővítési hullám körvonalazódik 2028-ra, amely egyszerre hozhatna északi és nyugat-balkáni tagállamot a blokkba. Brüsszeli diplomaták és tisztviselők szerint reális lehetőségként kezelik Izland és Montenegró együttes felvételét, amennyiben az izlandi választók támogatják a csatlakozási tárgyalások újraindítását. Ez a páros bővítés pénzügyi és politikai előnyökkel is járhat az Unió számára.
Az Európai Unió 2028-ban egy közös csatlakozási csomag keretében veheti fel Izlandot és Montenegrót. Ennek előfeltétele, hogy az izlandiak augusztus 29-én népszavazáson szavazzanak a csatlakozási tárgyalások újrakezdéséről. Amennyiben a referendum sikeres, a tagállamok együttesen ratifikálhatnák Reykjavík és Podgorica felvételét.
Marta Kos bővítési biztos szerint Izland gyorsan lezárhatja a tárgyalásokat, akár egy-két éven belül. Ez annak köszönhető, hogy Izland az Európai Gazdasági Térség és a schengeni övezet tagjaként már most is alkalmazza az uniós szabályok jelentős részét. Így felzárkózhatna Montenegróhoz, amely a 33 tárgyalási fejezet több mint felét már lezárta, és határozottan törekszik a 2028-as csatlakozásra.
A két ország együttes felvétele pénzügyi szempontból is előnyös lenne Brüsszelnek. Egy bizottsági tisztviselő szerint a gazdag Izland várhatóan nettó befizetőként csatlakozna az EU-hoz. Ez ellensúlyozná a jóval szegényebb Montenegró felvételével járó költségvetési terheket.
Izland helyzete különleges a tagjelöltek között, mivel már integrált az uniós szabályrendszerbe az EGT és a schengeni tagság révén. A csatlakozási tárgyalásokat Reykjavík 2013-ban függesztette fel, elsősorban a halászati jogokról szóló viták miatt. Egy sikeres augusztusi referendum után is szükség lesz egy újabb népszavazásra a tényleges EU-tagságról, a tárgyalások lezárását követően.
Montenegró már jelentős előrehaladást ért el a csatlakozási folyamatban, a tárgyalási fejezetek több mint felét lezárta. Az ország régóta hangoztatja, hogy 2028-ra szeretne az Unió teljes jogú tagjává válni. A két ország felvételének összekapcsolása politikai szempontból is megkönnyítheti a bővítést.
Hasonló konstrukcióra korábban is volt példa az EU történetében. Spanyolország és Portugália 1986-ban, valamint Románia és Bulgária 2007-ben csatlakoztak egyszerre a blokkhoz. Ez a modell segíthet a bővítéssel szemben óvatosabb tagállamok, például Franciaország, meggyőzésében.
Az Izland és Montenegró egyidejű felvételére vonatkozó terv több szempontból is jelentős. Pénzügyileg Izland nettó befizetői státusza stabilizálhatja az uniós költségvetést, ellensúlyozva Montenegró felvételének kiadásait. Ez kulcsfontosságú lehet a bővítési folyamatok fenntarthatóságában.
Politikailag a két ország együttes csatlakozása segíthet feloldani az esetleges ellenállásokat. Izland, mint fejlett és stabil gazdaság, növelheti a bővítés elfogadottságát az olyan tagállamok körében, amelyek óvatosabbak a nyugat-balkáni országok felvételével kapcsolatban. Ez egy stratégiai lépés lehet a bővítési lendület fenntartásában.
Marta Kos bővítési biztos jelezte, hogy Brüsszel kész "kreatív" megoldásokat találni Izland különleges halászati és mezőgazdasági adottságaira. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy elkerüljék a korábbi tárgyalások kudarcát, és sikeresen lezárják a csatlakozási folyamatot. A rugalmas megközelítés kulcsfontosságú a sikeres integrációhoz.
A 2028 körüli bővítési kör akár kettőnél több országot is magában foglalhat. Montenegró mellett Albánia is a nyugat-balkáni csatlakozási folyamat egyik leggyorsabban haladó jelöltje. Megfelelő reformtempó mellett Albánia is bekerülhet egy Izlandot és Montenegrót is tartalmazó csomagba, bár ez esetben inkább egy 2029-2030-as bővítési időpont tűnik reálisabbnak.
A magyar kormány eddigi kommunikációja alapján nem csupán elfogadná, hanem aktívan támogatja is ezeket a bővítési lépéseket. Ez összhangban van a Nyugat-Balkán integrációjára vonatkozó korábbi magyar állásponttal.
Ukrajna és Moldova helyzete lényegesen eltérő, mivel ők csak idén kezdhették meg a csatlakozási fejezetek megnyitását. Az orosz megszállás diplomáciailag és gazdaságilag is aggályos kérdéseket vet fel. Bár a "gyorsított" csatlakozást gyakran emlegetik, egy 2035 körüli tagfelvétel sokkal valósabb forgatókönyvnek tűnik a jelenlegi körülmények között.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása