Szlovénia jelentősen bővítette szellemi kulturális örökségének nemzeti jegyzékét, melyre most több, az ország identitását meghatározó hagyomány is felkerült. Az új elemek között szerepel a hegymászás, az alpinizmus, a hagyományos téli disznótor, valamint a húsvéti kereplés is, ezzel is gazdagítva a szlovén kulturális értékek tárházát.
A hegymászás Szlovéniában mélyen gyökerező közösségi hagyományt képvisel, melyet a Szlovén Hegymászó Szövetség (PZS) keretein belül működő több mint háromszáz egyesület is bizonyít, melyek összesen több mint hatvanezer tagot számlálnak. A jegyzék nem csupán magát a hegyekben való mozgást ismeri el, hanem az ahhoz kapcsolódó átfogó tudást, az értékrendet, az útvonalak karbantartását, az egyesületi életet és a menedékházak üzemeltetésének évszázados hagyományait is.
Külön kategóriaként került fel a listára az alpinizmus, amely a sziklamászás, a nehéz hegyi terepen való közlekedés, a havas és jeges mászások, valamint a sítúrázás összetett tevékenységét foglalja magában. Szlovéniában negyvenöt alpinista klub és szakosztály működik, több mint ezer aktív taggal, akik ezen extrém sportágak művelésével járulnak hozzá a hagyomány fenntartásához és továbbadásához.
A jegyzékre felkerült a hagyományos téli disznótor, szlovénül koline is. Ez a szokás egykor kulcsfontosságú szerepet játszott a családok téli élelmiszer-ellátásában, biztosítva a szükséges élelmet a hideg hónapokra. Napjainkban azonban elsősorban közösségi eseményként funkcionál, amely kiváló alkalmat teremt a családi és helyi kapcsolatok megerősítésére, valamint a generációk közötti tudásátadásra, megőrizve ezzel a régi idők értékeit és közösségformáló erejét.
A húsvéti kereplés egy sokkal inkább lokális hagyomány, mely elsősorban Tržič városához kötődik, és története egészen a XIX. század végéig nyúlik vissza. Nagycsütörtöktől nagyszombatig, abban az időszakban, amikor a templomi harangok elnémulnak, kereplősök járják a várost. Zajkeltő eszközeikkel idézik fel Krisztus szenvedését és halálát, fenntartva ezzel a régió egyedi húsvéti szokását és annak spirituális jelentőségét.
A mostani bővítéssel a szlovén nemzeti jegyzék egyszerre emel ki országos jelentőségű, széles körben elterjedt szlovén hagyományokat és kisebb, helyi közösségekhez kötődő, specifikusabb szokásokat. Ez a rendszer hasonló elven működik, mint a magyarországi Hungarikumok Gyűjteménye, illetve annak kistestvére, a Magyar Értéktár, melyek célja szintén a nemzeti és helyi értékek azonosítása, megőrzése és népszerűsítése.
A magyarországi példa is mutatja az ilyen jellegű kulturális örökség megőrzésének fontosságát és támogatását. Nagy István korábbi agrárminiszter még a választások előtt egy héttel jelentette be, hogy 500 millió forint többlettámogatást biztosítanak a hungarikumpályázatokra. Az idei pályázati felhívásra rendkívül nagy érdeklődés mutatkozott, hiszen 573-an jelentkeztek, közel 1,9 milliárd forint támogatási igénnyel. A nagy érdeklődésre való tekintettel az Agrárminisztérium a keretet 500 millió forinttal, összesen 1 milliárd 150 millió forintra emelte, így több mint 100 további projekt kaphat támogatást a jövőben. A Hungarikumok Gyűjteményének jövőjével és a pályázatok sorsával kapcsolatban az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumot keresték meg információkért.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása