A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint júliusban a fogyasztói árak éves emelkedése mindössze 1,2 százalékot tett ki Magyarországon. Ez az érték közel egy évtizede nem látott mélypontot jelent az infláció alakulásában. Az alacsony adat nemcsak a történelmi összehasonlításban kiemelkedő, hanem az elemzői várakozásokat is felülmúlta, akik átlagosan 1,5 százalékos drágulásra számítottak.
Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 1,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét, miközben júniushoz képest 0,1 százalékos havi árcsökkenést regisztráltak. Ilyen alacsony éves inflációra legutóbb 2016 novemberében volt példa, amikor 1,1 százalékos értéket mértek. Ezzel immár harmadik egymást követő hónapban mérséklődtek a fogyasztói árak éves alapon.
Az infláció mértéke jelentősen eltávolodott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos, plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasávval meghatározott céljától. Az idei év első felében, január és június között, a fogyasztói árak éves emelkedése folyamatosan az MNB 3 százalékos inflációs célja alatt maradt. Havi bontásban az éves infláció ebben az időszakban 1,4 és 2,1 százalék között ingadozott, négyszer is a jegybanki célsáv alatt volt a mutató.
Az infláció jelentős mérséklődése mögött több tényező is meghúzódik. Meghatározó szerepet játszott ebben a jegybank tartósan magas alapkamata, amely a pozitív reálkamatokkal együtt hatékonyan visszafogta az árnyomást a gazdaságban. Ezt a folyamatot erősítette a forint korábbi erősödése is, amely az elmúlt hónapokban stabilnak bizonyult.
A forint erősödése hozzájárult az importált infláció mérsékléséhez, ezzel is segítve az áremelkedési ütem történelmi mélypontra süllyedését. Magyar Péter miniszterelnök is reagált az inflációs adatra, kiemelve, hogy tíz éve nem látott szintre csökkent az infláció, és az erős forintnak köszönhetően alig 1,2 százalékkal nőttek az árak tavaly júliushoz képest, valamint hosszú idő után először csökkentek az élelmiszerek árai.
A rendkívül alacsony átlagos infláció ellenére az egyes termékkategóriákban jelentős és eltérő ármozgások figyelhetők meg. Éves összevetésben az élelmiszerek átlagosan 1,1 százalékkal lettek olcsóbbak, a vendéglátást kiszűrve pedig 4,4 százalékos csökkenést mértek. Számos alapvető élelmiszer ára jelentősen mérséklődött: a húskonzerv közel 27 százalékkal, a vaj 14,1 százalékkal, a sertéshús 13,1 százalékkal, a friss gyümölcsök 12,5 százalékkal, a sajt 9,5 százalékkal, a friss zöldségek pedig 9,2 százalékkal kerültek kevesebbe.
Ezzel szemben a szolgáltatások továbbra is az infláció egyik legfontosabb hajtóerejét jelentették, átlagosan 4,7 százalékkal emelkedtek az áraik éves alapon. Különösen nagy volt a drágulás a kulturális szolgáltatásoknál, ahol a színházjegyek ára 17,6 százalékkal nőtt. Kétszámjegyű áremelkedést mértek a teherszállításban, valamint jóval az átlag felett emelkedtek a postai szolgáltatások, a sport- és múzeumi belépők, a testápolási szolgáltatások, a járműjavítás, továbbá a belföldi és külföldi utazások költségei.
A háztartási energia ára összességében 4,3 százalékkal csökkent, ami elsősorban a vezetékes gáz 10,9 százalékos áresésének tudható be, miközben az elektromos energia 1,5 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkek ára mérsékelten, 1,8 százalékkal emelkedett, de ezen belül az ékszerek ára több mint 25 százalékkal ugrott meg. A gyógyszerek és gyógyászati termékek 3,4 százalékkal drágultak, míg az üzemanyagok ára gyakorlatilag stagnált, éves összevetésben 0,1 százalékos csökkenést mutatva.
Havi összevetésben, júniushoz képest, a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek. Ehhez elsősorban az élelmiszerek járultak hozzá, amelyek átlagosan 1 százalékkal lettek olcsóbbak, a vendéglátási szolgáltatásokat kiszűrve pedig 1,7 százalékos volt a visszaesés. Különösen nagyot esett a burgonya ára, amely egyetlen hónap alatt 13,5 százalékkal lett olcsóbb. Jelentősen csökkent továbbá a friss zöldségek, gyümölcsök, tojás, sertéshús, hal, rizs és bolti kávé ára is.
Míg az élelmiszerek lefelé húzták az inflációt, a szolgáltatások továbbra is drágultak, átlagosan 1,6 százalékkal emelkedtek áraik egyetlen hónap alatt. Ebben a nyári szezon hatása tükröződött, hiszen a külföldi üdülések ára 9,2 százalékkal, a belföldi nyaralásoké pedig 6,2 százalékkal nőtt. Eközben a háztartási energia ára összességében 0,9 százalékkal mérséklődött, az üzemanyagok 1,3 százalékkal, a ruházati cikkek pedig 2,1 százalékkal lettek olcsóbbak havi alapon.
Az infláció harmadik egymást követő hónapban mutatott mérséklődése, különösen a júliusi tízéves mélypont, jelentős változást jelez a magyar gazdaságban. Az élelmiszerárak csökkenése enyhítheti a háztartások terheit, miközben a szolgáltatások folyamatos drágulása továbbra is kihívást jelenthet. A jegybanki intézkedések és a forint árfolyamának stabilitása kulcsfontosságú szerepet játszottak ebben a folyamatban. Az alacsony inflációs környezet új perspektívákat nyithat a monetáris politika számára is, miközben a gazdaság egészére gyakorolt hatásai hosszú távon válnak majd érzékelhetővé.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása