{ "cim": "Külföldi lakásvásárlások Magyarországon: MNB-adatok és regionális különbségek", "bevezeto": "Novák Előd kérdésére a Magyar Nemzeti Bank alelnöke válaszolt a külföldi lakásvásárlók arányáról. Az adatok regionális eltéréseket mutatnak, kiemelten Somogy és Zala vármegyékben, valamint Budapest belső kerületeiben.", "cikk_html": "Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője írásbeli kérdést nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz, amelyben a külföldi állampolgárok magyarországi ingatlanvásárlásainak mértékére és eredetére kérdezett rá.A képviselő aggodalmát fejezte ki a külföldi tulajdon arányának növekedése miatt, különösen bizonyos régiókban és a fővárosban.A kérdésre Banai Péter Benő, a jegybank alelnöke válaszolt Varga Mihály pénzügyminiszter nevében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2025-ös adatai alapján.Mi történt?A jegybanki válasz szerint 2025-ben országosan a lakásvásárlók 4 százaléka volt külföldi állampolgár.
Ezen belül a német állampolgárok aránya bizonyult a legmagasabbnak, 1,1 százalékponttal, ami az összes külföldi vásárlás jelentős részét tette ki.Őket követték a román és szlovák vásárlók 0,6-0,5 százalékponttal, ami a szomszédos országokból érkező érdeklődésre utal. Emellett a holland és kínai állampolgárok is aktívan részt vettek a piacon, mindketten 0,3 százalékponttal, míg az osztrákok 0,2 százalékponttal képviseltették magukat.A regionális adatok azonban jóval nagyobb arányokat mutattak, kiemelten Somogy és Zala vármegyékben.
Ezeken a területeken a külföldi lakásvásárlók aránya 2025-ben egyaránt 11,3 százalékot ért el, ami jelentősen meghaladja az országos átlagot.Somogy és Zala vármegyékben a külföldi vásárlások több mint kétharmadát német állampolgárok tették ki, ami a régió turisztikai vonzerejére és a német nyugdíjasok körében népszerűségére utal. Rajtuk kívül hollandok, osztrákok és svájciak is jelentős számban vásároltak ingatlant ezeken a piacokon.A többi vármegyében a külföldi lakásvásárlók körében jellemzően szintén a német állampolgárok, vagy az adott megyével határos országok állampolgárai alkották a relatív többséget.
Ez a tendencia a földrajzi közelség és a gazdasági kapcsolatok fontosságát hangsúlyozza.Budapesten a lakásvásárlók 5,5 százaléka volt külföldi, ami az országos átlagot meghaladó, de a kiemelt vármegyék arányánál alacsonyabb. A fővárosban az Európai Unión kívüli vásárlók aránya is kiemelkedő volt, ami eltérő befektetési mintázatot jelez.A kínai állampolgárok az összes budapesti lakásvásárlás 1,4 százalékát, a vietnámiak pedig 0,4 százalékát adták.
Különösen magas volt a külföldiek aránya a pesti belső kerületekben (V., VI., VII., VIII., IX.), ahol 13,2 százalékot tett ki az összes vásárlásból.Ezen belső kerületekben a kínai állampolgárok aránya 3,5 százalékponttal, a vietnámiaké pedig 0,8 százalékponttal volt kiemelkedő. Emellett jelentős volt az izraeli (0,8 százalékpont), török (0,7 százalékpont), orosz (0,6 százalékpont) és francia (0,5 százalékpont) állampolgárok részvétele is a pesti belvárosi ingatlanpiacon.HáttérNovák Előd kérdésének felvezetésében egy korábbi MNB lakáspiaci jelentésre hivatkozott, amely szerint 2023 negyedik negyedévében a külföldi lakásvásárlók aránya új csúcsot ért el Magyarországon.
Ez az előzmény adta az alapot a képviselő aggodalmának.A képviselő kiemelte, hogy a 2023-as adatok alapján Zala vármegyében ekkor minden ötödik lakásvásárló külföldi volt. Hasonlóan aggasztónak nevezte a helyzetet Somogy vármegyében és Budapest belső kerületeiben is, ahol szintén jelentős volt a külföldi érdeklődés.A mostani válaszban szereplő adatok, amelyek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartásain alapulnak és a 2025-ös évre vonatkoznak, részletesebb képet nyújtanak a jelenségről.
Ezek az információk megerősítik és pontosítják a korábbi MNB-jelentésben felvázolt trendeket, számokkal alátámasztva a regionális különbségeket.Miért fontos?Az MNB által közölt adatok rávilágítanak a külföldi tőke jelentős szerepére a magyarországi lakáspiacon, különösen bizonyos régiókban és a főváros frekventált részein. A magas arányú külföldi vásárlás befolyásolhatja a helyi ingatlanárakat, a lakhatási lehetőségeket és a demográfiai összetételt.A német, holland és osztrák állampolgárok dominanciája a nyugati határ menti és Balaton környéki vármegyékben elsősorban a turisztikai vonzerővel, a befektetési céllal és a nyugdíjaskori letelepedési szándékkal magyarázható.
Ezek a területek régóta népszerűek a nyugat-európai vásárlók körében.Budapesten az EU-n kívüli vásárlók, különösen a kínai és vietnámi állampolgárok magas aránya eltérő motivációkra utalhat, mint például befektetési célú ingatlanvásárlásra, üzleti érdekeltségekre vagy akár tartós letelepedési szándékra. A pesti belső kerületek vonzereje a központi elhelyezkedésnek és a magas hozamlehetőségeknek köszönhető.Fontos hiányosság, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem rendelkezik adatokkal a földvásárlásokról, sem arról, hogy az ingatlanok hány százaléka van összesen külföldi kézben.
Emellett uniós összehasonlító elemzések sem állnak rendelkezésre a külföldiek ingatlanvásárlásairól, ami korlátozza a jelenség mélyebb megértését és értékelését nemzetközi kontextusban.KitekintésA jegybanki válaszban feltárt adatbeli hiányosságok, különösen a földvásárlásokra és a teljes külföldi tulajdonra vonatkozó információk hiánya, azt jelzik, hogy a külföldi ingatlanbefektetések teljes körű képe még nem áll rendelkezésre. Ez a hiányosság akadályozhatja a megalapozott szakpolitikai döntések meghozatalát, amelyek a lakáspiac stabilitását és a helyi lakosság érdekeit szolgálnák.A jövőben szükség lehet ezen adatok gyűjtésére és elemzésére, hogy a döntéshozók és a közvélemény is teljesebb képet kapjon a külföldi tőke ingatlanpiaci szerepéről.
A pontosabb információk lehetővé tennék a célzott beavatkozásokat, amennyiben arra szükség van.A regionális különbségek és a fővárosi koncentrá
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása