A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) fokozott figyelmeztetést adott ki a japán cserebogár (Popillia japonica) megjelenése miatt, miután a kártevő egyedeit mindössze 500 méterre a magyar határtól, a szlovéniai Pince településen azonosították. Ez az észlelés azonnali növényegészségügyi intézkedéseket tett szükségessé a hazai mezőgazdaság és növényvilág védelme érdekében. A Nébih haladéktalanul megkezdte a szükséges lépéseket, többek között feromoncsapdákat helyeztek ki az esetleges terjedés mielőbbi észlelése érdekében a határ menti területeken. A hivatal felhívta a lakosság, valamint az utazók figyelmét a megelőzésben játszott kulcsfontosságú szerepükre, hangsúlyozva, hogy a közösségi éberség elengedhetetlen a kártevő hazai megtelepedésének megakadályozásában.
A japán cserebogár rendkívül sok tápnövényű faj, ami azt jelenti, hogy széles körben képes károsítani a különböző növényeket, jelentős gazdasági károkat okozva a mezőgazdaságban és a kertészetekben. A kifejlett egyedek, az imágók, előszeretettel táplálkoznak számos kultúrnövényen és dísznövényen. Különösen veszélyeztetettek a szőlőültetvények, gyümölcsfák, mint például az alma, körte, cseresznye és szilva, valamint a rózsák és számos más dísznövény. Táplálkozásuk során a növények leveleit, virágait és terméseit is megrágják. Kiemelten súlyos problémát jelent, hogy csoportosan táplálkozva képesek akár teljes tarrágást is okozni, ami súlyos terméskieséshez, a növények legyengüléséhez, sőt akár pusztulásához is vezethet. A talajban fejlődő lárvák sem kevésbé károsak, mivel a növények gyökereit rágják, ezzel akadályozva a tápanyagfelvételt és a növekedést, ami hosszú távon szintén a növények pusztulásához vezethet, különösen a gyepfelületeken és a fiatal ültetvényekben.
A kártevő nagy távolságokra történő terjedése elsősorban emberi közreműködéssel történik. Az imágók könnyedén megbújhatnak járművekben, például autókban, kamionokban, vonatokon, valamint szállítmányokban, poggyászban vagy akár kempingfelszerelésben is, és így akaratlanul is eljuthatnak új területekre. Ez a terjedési mód különösen veszélyessé teszi a nemzetközi utazások és áruszállítás során. Emiatt kiemelten fontos, hogy a külföldről hazatérők alaposan vizsgálják át ruházatukat, poggyászukat, járművüket és kempingfelszerelésüket, mielőtt belépnének az országba. A Nébih külön felhívta a figyelmet arra is, hogy ne hozzanak be ellenőrizetlen forrásból származó növényeket és növényi anyagokat az országba, mivel ezek is hordozhatják a kártevőt vagy annak petéit, lárváit, ezzel elősegítve a behurcolást.
A japán cserebogár észlelése, vagy akár már a gyanú felmerülése is bejelentési kötelezettséggel jár Magyarországon. Amennyiben valaki gyanús egyedet vagy feltételezett kártételt észlel, haladéktalanul értesítenie kell az illetékes vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nébih-et. Az időben megtett lakossági bejelentések kulcsszerepet játszanak abban, hogy a japán cserebogár behurcolását és további terjedését megelőzzék, vagy legalábbis lassítsák. Az ilyen korai figyelmeztetések lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy gyorsan beavatkozzanak, lokalizálják a fertőzött területeket és megtegyék a szükséges védekezési intézkedéseket, mielőtt a kártevő szélesebb körben elterjedne.
A kártevő folyamatos terjedését jelzi, hogy júliusban Ausztriában is találtak egyedeket. Ott a magyar határtól körülbelül 90 kilométerre, Graz közelében fekvő Premstätten egyik pihenőhelyén azonosították a kártevőt. Az osztrák hatóságok sem csapdázással, sem vizuális ellenőrzéssel nem találtak újabb példányokat a térségben, így az észlelt egyedeket jelenleg behurcolt, úgynevezett "stoppos" példányokként kezelik, ami megerősíti az emberi szállítás útján történő terjedés jelentőségét és a nemzetközi együttműködés szükségességét a védekezésben.
A japán cserebogár kifejlett egyede 8-11 milliméter nagyságú. Feji része és előtora fémesen zöld színű, míg szárnyfedői rézbarna, vöröses árnyalatúak. Jellegzetes ismertetőjegyei a test két oldalán található öt-öt, valamint a potroh végén lévő két fehér szőrcsomó. Fontos megjegyezni, hogy a hasonló kinézetű, de kevésbé káros fajoktól való megkülönböztetése érdekében a Nébih részletes információkat és összehasonlító képeket is közzétett honlapján, ahol bemutatják a májusi, a japán és a kerti cserebogár közötti méretbeli és kinézetbeli különbségeket. Ez segíti a lakosságot a pontos azonosításban, ami elengedhetetlen a hatékony védekezéshez. A megelőzés és a gyors reagálás elengedhetetlen a kártevő hazai megtelepedésének megakadályozásában, és a közös fellépés kulcsfontosságú a potenciális károk minimalizálásában.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása