A javítóintézetek a tervek szerint 2026 őszétől ismét a gyermekvédelmi ellátórendszer részévé válnak, ezzel a jelenlegi kormány visszafordítja az előző kabinet által elindított folyamatot. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) megerősítette ezt az információt, jelezve a rendszer átalakításának kezdetét. Gyurkó Szilvia, a Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára vezetésével már készül az új szakmai koncepció, amely alapvető változásokat ígér az intézmények működésében. A korábbi döntés nyomán milliárdokból felépített tököli intézmény jövője azonban bizonytalan.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) tájékoztatása szerint a javítóintézetek 2026 őszétől visszakerülnek a gyermekvédelmi rendszerbe. Ez a lépés az előző kormányzat által elindított, a rendvédelmi szervekhez való áthelyezést célzó folyamat teljes visszafordítását jelenti. A Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára, Gyurkó Szilvia vezetésével egy új szakmai koncepció kidolgozása zajlik.
Ezt a koncepciót jelenleg a BVOP, valamint a javítóintézetek vezetői véleményezik. Az átalakítás részeként több jogszabály módosítására is javaslat készül, beleértve a gyermekek védelméről és a büntetések végrehajtásáról szóló törvényeket. A jogszabály-módosítási munkában több tárca, így az Igazságügyi, a Belügy- és a Szociális és Családügyi Minisztérium is részt vesz.
Az átadás-átvételről már tartottak egy indító értekezletet július 15-én a korábbi felettes szervvel, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal (SzGyF). Gyurkó Szilvia hangsúlyozta, hogy bár a javítóintézetek visszatérnek korábbi helyükre, a működésük nem lesz a régi, hanem egy fejlődési folyamat kezdetét jelenti.
Az előző kormány 2025 decemberében határozott arról, hogy a javítóintézetek irányítását a rendvédelmi szervek veszik át, így a 12–18 éves fiatalok egy szankciószemléletű rendszerbe kerültek. Ennek keretében a budapesti Szőlő utcai intézményt bezárták, lakóit elszállították, majd Tökölön, egy börtönkomplexumon belül kezdték kialakítani az új, központi javítóintézetet. Ez a beruházás az addigi öt helyszín helyett egy összevont rendszert hozott volna létre.
A BVOP adatai szerint a projekt összköltsége megközelítette a 4 milliárd forintot, amely magában foglalta a tököli és a miskolci szirmabesenyői telephely fejlesztéseit. Az épületek átalakítása és a konténerépületek kialakítása mintegy 2 milliárd forintot emésztett fel. Gépjárművekre 471 millió forintot, informatikai és megfigyelőrendszerekre 655 millió forintot, berendezési tárgyakra pedig 416 millió forintot költöttek.
A beruházás finanszírozását egy februári kormányhatározat biztosította a központi maradványelszámolási alapból, a kivitelezést pedig a büntetés-végrehajtás saját cége, a Nostra Kft. végezte. A munkálatokban 200 fogvatartott is részt vett. Az első ütem 2026 májusában fejeződött be, a konténerek használatbavételi eljárása idén augusztusban zárul. A tököli intézmény 232, a szirmabesenyői telephely további 118 növendék elhelyezését tette volna lehetővé, összesen 350 fős kapacitással.
Gyurkó Szilvia államtitkár szerint az átalakítás célja nem csupán a javítóintézetek adminisztratív áthelyezése, hanem egy minőségileg új, komplexebb segítségnyújtásra fókuszáló rendszer kialakítása. Kiemelte, hogy a jövőben nagyobb odafigyeléssel, több támogatással kell készülni a fenntartói oldalon, és ez a változás egy fejlődési folyamat kezdetét jelenti. Az államtitkár hangsúlyozta a bántalmazási ügyek eltérő kezelésének fontosságát, rámutatva, hogy a bántalmazás súlyos tünet, amely mögött intézményi és rendszerszintű okok állnak.
A tüneti kezelés, azaz az elkövető eltávolítása önmagában nem elegendő, mivel az alapvető problémák változatlanul fennmaradhatnak. A valódi változáshoz az intézmények napirendjének és szakmai programjának átalakítására, valamint megfelelően képzett, motivált és támogatott felnőttekre van szükség. Az új koncepció kidolgozásába az érintett gyermekeket és a munkatársakat is be kívánják vonni, ezzel biztosítva a széles körű konszenzust és a gyakorlati megvalósíthatóságot. Ez a megközelítés szakít a korábbi, szankciószemléletű modellel, és a gyermekek rehabilitációját, fejlődését helyezi előtérbe.
A milliárdokból felépített tököli intézmény sorsa az új irányváltás miatt kérdésessé vált. A BVOP tájékoztatása szerint a beruházás nem vész kárba, mivel a létesítmény 350 fővel növelheti a fogvatartotti férőhelyek számát, amennyiben újra átalakítják a szigorúbb biztonsági követelményeknek megfelelően. Már zajlik annak felmérése, hogyan lehet minimális ráfordítással fogvatartotti férőhelyekké alakítani az objektumokat. A beruházás során beszerzett ingóságokat, például a tanulóasztalokat, átadják a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak.
A korábban a Szőlő utcában élt fiatalok elhelyezése továbbra sem rendezett, az ingatlan kiürítésekor több helyszínre kerültek. Gyurkó Szilvia reményét fejezte ki, hogy a négy jelenlegi intézményben olyan fejlesztések valósulnak meg, amelyek pótolni tudják a budapesti intézmény kieső funkcióját, és csökkentik a gyerekek utaztatását, megkönnyítve a családi kapcsolattartást. Az óbudai Szőlő utcai ingatlant egyébként a bezárás után 2,65 milliárd forintért, gyakorlatilag kikiáltási áron szerezte meg a Market Építő Zrt. cégcsoportjának egyik tagja.
Az államtitkár szerint az értékesítés jogszerűnek tűnik, de az eljárás szokatlan gyorsasága és a döntés indokoltsága több kérdést is felvet egy forráshiányos gyermekvédelmi rendszerben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása