Borisz Nagyezsgyin, az oroszországi háborúellenes politikus ideiglenesen elhagyta hazáját, miután az orosz igazságügyi minisztérium a közelmúltban külföldi ügynöknek minősítette. Ez a besorolás gyakorlatilag kizárja őt a szeptemberben esedékes parlamenti választásokon való indulásból, jelentette a Reuters. Nagyezsgyin maga jelentkezett be a Telegram közösségi platformon közzétett videóüzenetében, amelyet Párizsból, az Eiffel-torony előtt rögzített.
Üzenetében kifejezte megkönnyebbülését és szabadságát, hangsúlyozva, hogy bár él és szabad, jelenleg nem orosz földön tartózkodik. Hozzátette, hogy időre van szüksége gondolatainak rendezéséhez és jövőbeli lépéseinek megtervezéséhez, melyekről később kíván tájékoztatást adni.
A 63 éves Borisz Nagyezsgyin korábban liberális parlamenti képviselőként is tevékenykedett, és régóta ismert kritikusa Oroszország ukrajnai háborújának. Pályafutása során más ellenzéki politikusokhoz hasonlóan igyekezett az orosz politikai rendszer szigorú keretei között érvényesülni és közéleti szerepet vállalni. Távozása azonban újabb jelentős ellenzéki hang eltűnését jelenti Oroszországból.
Mint ismeretes, Vlagyimir Putyin orosz elnök legtöbb ismert bírálója vagy börtönben van, vagy külföldi száműzetésben él, ami rávilágít az orosz politikai környezet egyre szűkülő mozgásterére az ellenzék számára.
Nagyezsgyint azután nyilvánították külföldi ügynöknek, hogy júniusban benyújtotta a szeptemberi parlamenti választásokon való induláshoz szükséges dokumentumokat. Az orosz törvények értelmében ugyanis a külföldi ügynöknek minősített személyek nem vehetnek részt választásokon. Az igazságügyi minisztérium indoklása szerint Nagyezsgyin részt vett más külföldi ügynökök és nemkívánatos szervezetek által készített anyagok létrehozásában és terjesztésében.
Emellett azzal is vádolták, hogy hamis információkat terjesztett az orosz hatóságok döntéseiről és az ország választási rendszeréről, valamint illegális tüntetéseken és sztrájkokon való részvételre buzdított.
A politikus jogi nehézségei nem korlátozódtak csupán a külföldi ügynök státuszra. Később a rendőrség is kihallgatta, majd egy bírósági eljárás során pénzbírságot szabtak ki rá, arra hivatkozva, hogy szélsőséges jelképeket jelenített meg a közösségi médiában. Nagyezsgyin mindezekre a vádakra nevetségesként reagált, és akkoriban úgy nyilatkozott, hogy a hatóságok célja egyértelműen az elhallgattatása, a politikai életből való kiszorítása és az életének megnehezítése.
Ez nem az első alkalom, hogy Borisz Nagyezsgyin politikai ambíciói akadályokba ütköztek. A 2024-es orosz elnökválasztásból is kizárták, akkor a hatóságok az indulását támogató aláírások érvénytelenségére hivatkoztak. Az elnökválasztást végül Vlagyimir Putyin nyerte meg, a hivatalos adatok szerint 87 százalékos eredménnyel.
Nagyezsgyin távozása így újabb fejezetet nyit az orosz ellenzék nehéz helyzetében, rávilágítva a független politikai hangok egyre szűkülő terére az országban.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása