Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter bejelentette, hogy a kormány egy új, integrált víztudományi központ létrehozásán dolgozik. Ez a lépés a fokozódó vízhiány és az egyre súlyosabb aszályos időszakok kihívásaira ad választ. A tárcavezető kiemelte, hogy egy modern, egységes kutatóintézet felállítása Magyarország stratégiai és nemzetbiztonsági érdeke.
A miniszter tájékoztatása szerint az új intézmény célja, hogy egységesen fogja össze a vízügyi kutatásokat és az adatszolgáltatást. Ez a kezdeményezés a korábbi, 2012-ben felszámolt Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet (VITUKI) által betöltött szerep újjáélesztését célozza. A központ a hidrológiai, vízminőségi és vízépítési kérdéseket multidiszciplináris megközelítéssel, egyetlen szervezetként kezelné.
A 21. századi víztudományi központnak integrálnia kell a legújabb technológiai megoldásokat. Ide tartoznak a műholdas megfigyelések, a mesterséges intelligencia alkalmazása, a modern szenzorhálózatok és a digitális vízgyűjtő modellek. Az intézmény feladata lesz egy egységes víztudományi adatpolitika és intézményrendszer kialakítása.
A központ szoros együttműködésre törekszik az egyetemekkel, az önkormányzatokkal és a piaci szereplőkkel. Célja, hogy hosszú távú, jól hasznosítható döntés-előkészítő anyagokat biztosítson a kormányzat számára. A következő időszakban kiemelt feladatként kezelik ennek az erős, nemzetközileg is elismert víztudományi központnak a kialakítását.
A hazai vízgazdálkodás korábbi tudományos bázisa, a VITUKI, 2012-ben szűnt meg. Az 1952-ben alapított intézet, mely évszázados szakmai gyökerekkel rendelkezett, évtizedeken át központi szerepet játszott a vízügyi adatok gyűjtésében és elemzésében. Feladatai közé tartozott a folyamatos mérések végzése, a kutatások koordinálása, a modellezés, valamint az árvízi előrejelzések készítése.
A VITUKI emellett kulcsfontosságú volt a kormányzati döntések tudományos alapú előkészítésében. Bár a stratégiai vízkészletkutatás és az országos megfigyelőrendszerek működtetése nem termelt közvetlen piaci bevételt, a miniszter értékelése szerint a társadalmi haszna felbecsülhetetlen volt. Az intézet finanszírozását az akkori kormány vonta meg, majd feleslegesnek ítélve bezárta.
Az intézet budapesti toronyházát 2020 decemberében robbantották fel, ami szimbolikusan is illusztrálta a hazai vízügyi kutatás akkori helyzetét. A bezárást követően a szakmai feladatok és az évtizedek alatt felhalmozott adatvagyon szétforgácsolódtak. Az operatív vízrajzi megfigyeléseket az Országos Vízügyi Főigazgatóság vette át, míg a kutatási, ökológiai és oktatási feladatok különböző egyetemi karokhoz, valamint a HUN-REN hálózatához kerültek.
Bár történtek próbálkozások a terület összefogására, például a 2022-ben indult, határozott idejű Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium révén, jelenleg Magyarországon nincs olyan átfogó állami kutatóintézet. Ez az intézmény hiányzik, amely egyetlen szervezetként, multidiszciplináris módon kezelné a hidrológiai, vízminőségi és vízépítési kérdéseket.
Magyarország egyre gyorsabban szárad, az aszályos időszakok pedig mind gyakoribbak és hosszabbak. A talajvízszint folyamatosan süllyed, a folyók vízjárása pedig szélsőségessé vált, ami komoly kihívások elé állítja az országot. Az elmúlt időszak rendkívüli hősége, a Duna rekordalacsony vízállása és a Paksi Atomerőmű kényszerű leállítása is rávilágított a vízellátás sebezhetőségére.
Ezek a jelenségek hatalmas nyomást gyakorolnak az ivóvízbázisokra és a hazai mezőgazdaságra. A vízhiány közvetlenül érinti a lakosságot, az ipart és a természeti környezetet egyaránt, sürgetővé téve a hatékony megoldások keresését. A miniszter szerint az ország jövőbeli biztonsága egyre inkább azon múlik, hogyan tudjuk megtartani a meglévő vízkészleteinket.
A vízkészletek megőrzéséhez és fenntartható kezeléséhez elengedhetetlen a tudományos alapokon nyugvó döntéshozatal. Egy integrált víztudományi központ éppen ezt a tudományos hátteret biztosíthatja, segítve a kormányzatot a hosszú távú stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában. Az intézmény feladata lesz a komplex problémák multidiszciplináris megközelítése.
Az új víztudományi központ létrehozása jelentős lépés lehet Magyarország vízügyi biztonságának megerősítésében. A korszerű technológiák és az egységes adatpolitika révén hatékonyabban lehet majd reagálni az éghajlatváltozás okozta kihívásokra. Ezáltal javulhat a vízkészletek monitorozása, a vízhiány előrejelzése és a megelőző intézkedések hatékonysága.
Az intézmény várhatóan hozzájárul a hazai vízügyi szakértelem újjáépítéséhez és megerősítéséhez. A tudományos eredmények és a gyakorlati alkalmazások közötti szinergia révén a központ kulcsszerepet játszhat a fenntartható vízgazdálkodási gyakorlatok meghonosításában. Ez hosszú távon biztosíthatja az ivóvízellátást és a mezőgazdaság stabilitását.
A nemzetközileg is elismert központ kialakítása lehetőséget teremt a nemzetközi együttműködésekre és a tudáscserére. Ezáltal Magyarország aktívabban részt vehet a globális vízügyi kihívások kezelésében, miközben saját vízügyi stratégiáját is erősíti. A kormányzat számára biztosított tudományos alapú döntéstámogatás hozzájárulhat egy stabilabb és ellenállóbb vízügyi rendszer kiépítéséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása