A mesterséges intelligencia (AI) mára túlnőtt a technológiai és tőzsdei narratíván, és az amerikai államadósság egyik lehetséges menekülőútjává vált. A vita gyakran arról szól, hogy egy új ipari forradalom küszöbén állunk-e, vagy csupán hatalmas összegeket költenek bizonytalan megtérülésű chipekre és adatközpontokra.
Van azonban egy harmadik, kevésbé nyilvánvaló tét is: az Egyesült Államok költségvetésének kritikus szüksége van arra, hogy az AI végül valódi termelékenységi ugrást hozzon. A gyorsabb gazdasági növekedés jelentené ugyanis a legkevésbé fájdalmas kiutat az amerikai adósságpályából, és jelenleg az AI az egyetlen technológiai folyamat, amelytől reálisan várható ekkora hatás.
A mesterséges intelligenciához kapcsolódó kiadások már megjelentek a gazdasági adatokban, ahogy a technológiai vállalatok adatközpontokat építenek, chipeket vásárolnak és bővítik az infrastruktúrát. A Federal Reserve elemzése szerint az AI-hoz köthető beruházások 2025-től érzékelhetően hozzájárultak az amerikai növekedéshez, a legutóbbi negyedévben már 0,9 százalékpontot téve ki.
Az amerikai állam is aktívan alakítja a környezetet, hogy az AI-ból származó magasabb növekedés minél hamarabb adóbevételekben csapódjon le. Egy 2025-ös elnöki rendelet felgyorsította a nagy adatközpontok és kapcsolódó energetikai infrastruktúra engedélyezését, pénzügyi támogatásokat és adókedvezményeket is biztosítva.
A kormány 2026-ban megállapodást kötött a legnagyobb technológiai vállalatokkal, hogy az új adatközpontok energiafejlesztési költségeit ne terheljék kizárólag a lakossági fogyasztókra. Az állami részvételt technológiai versenyképességgel, nemzetbiztonsággal és energiaellátással indokolják, de a gazdaságpolitikai érdek ennél szélesebb körű.
Az amerikai szövetségi költségvetés 2026-ban várhatóan 1900 milliárd dolláros hiánnyal zár, ami a GDP közel 6 százaléka. A piac által tartott szövetségi adósság idén eléri a GDP 101 százalékát, és a Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) előrejelzése szerint 2036-ra 120, 2056-ra pedig 175 százalékra nőhet.
Az amerikai adósságpálya fenntarthatatlan, és a probléma megoldására több lehetőség is adódik. Ezek közé tartozik az adóemelés, a kiadáscsökkentés (például a szociális és egészségügyi programokban), vagy a magasabb inflációval történő adósságapasztás.
Ezen megoldások mindegyike jelentős politikai és gazdasági áldozatokkal jár. Az adóemelésnek világos politikai ára van, a kiadások nagy része pedig olyan területeken koncentrálódik, amelyekhez egyik párt sem nyúl szívesen. Az infláció sem ingyenes, mivel a megtakarítókra terheli a veszteséget, és ronthatja a dollárba vetett bizalmat.
A legkényelmesebb megoldás az lenne, ha a gazdaság egyszerűen gyorsabban növekedne, mivel a növekedés az egyetlen kiút, amelyhez nem kell vesztest kijelölni. A CBO 2027 után évi 1,8 százalék körüli reálnövekedéssel számol, ami már tartalmaz egy visszafogott pozitív AI-hatást is.
A hivatal becslése szerint a generatív mesterséges intelligencia évente átlagosan körülbelül 0,1 százalékponttal emelheti a termelékenység növekedését, és 2036-ra nagyjából 1 százalékkal növelheti a nem mezőgazdasági üzleti szektor kibocsátását. Ez tíz év alatt már jelentős költségvetési hatással bírhat, de nem oldaná meg az adósságproblémát, csupán lassítaná a romlást.
Azonban a történelem azt mutatja, hogy az amerikai egy főre jutó gazdasági növekedés 1870 óta kísérteties pontossággal tapad az évi 2 százalék körüli trendvonalhoz. Ezt a pályát eddig sem a gőzgép, sem az elektromosság, sem az internet nem tudta tartósan, strukturálisan feljebb tolni, csupán átmeneti termelékenységi hullámokat hoztak.
A McKinsey becslése szerint a generatív AI önmagában évi 0,1 és 0,6 százalékpont közötti extra termelékenységet hozhat, míg a legszigorúbb akadémiai modellek csak 0,07 és 0,2 százalékpont közötti hatást várnak. Ezek a számok messze elmaradnak attól, amit a legoptimistább forgatókönyvek és a jelenlegi piaci árazások feltételeznek, és édeskevesek ahhoz, ami az amerikai adósság kinövéséhez kellene.
Az igazi kérdés az, hogy képes-e az USA a korábbi 2% körüli átlagnövekedésről érdemben magasabb növekedési pályára állni az AI segítségével. Ha a válasz nemleges, akkor minden, az adósság kinövésével kapcsolatos reménykedés illúzió marad.
Ha az AI nem növeli tartósan a termelékenységet, az Egyesült Államok elveszíti az egyik kevés lehetőségét arra, hogy a növekedésen keresztül enyhítse az adósságterhet. Ebben az esetben az állam éveken keresztül rossz lóra fogadott, és fájdalmas éveket vesztett el a költségvetés rendbetétele elleni harcban, miközben a hiány a GDP 8-9%-át súrolhatja 10 éven belül.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása