Az Egyesült Államok űrkutatási hivatala (NASA) hónapokban mérhető versenyfutásban van Kínával, hogy ismét embert juttasson a Holdra. Jared Isaacman, a NASA igazgatója egy televíziós interjúban hangsúlyozta, hogy Kína rendkívüli ütemben halad előre űrprogramjával, és képes lehet arra, amire az első űrverseny idején a Szovjetunió nem volt. Isaacman szerint nem az a kérdés, hogy Kína eléri-e a Holdat, hanem az, hogy az Egyesült Államok meg tudja-e előzni ebben a törekvésben.
Az Artemis program és az amerikai tervek
A NASA Artemis Hold-programjának következő emberes űrrepülése a jövő évben várható. Ennek során többek között két magánvállalkozás által fejlesztett leszállóegységet tesztelnek majd. Amennyiben ezek a tesztek sikeresen zárulnak, az Egyesült Államok készen áll arra, hogy ismét űrhajósokat küldjön a Holdra.
Az Artemis program számára biztosított további 10 milliárd dolláros szövetségi forrás lehetővé teszi az előkészületek ütemtervének tartását. A NASA célja, hogy a 2030-as évek első felétől kezdődően a Holdon épülő létesítményekben emberek huzamosabb ideig tartózkodjanak, hasonlóan ahhoz, ahogyan jelenleg a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) dolgozó legénység.
Az Artemis programon belül az Artemis II küldetés, amelynek során űrhajósok kerülnék meg a Holdat, többször is csúszott. Az Artemis III misszió fókuszát is átdolgozták: eredetileg holdra szállást terveztek, de most egy tesztküldetés lesz Föld körüli pályán, ahol a Holdra szálló egységek dokkolási és működési képességeit ellenőrzik. A tényleges holdra szállás az Artemis IV küldetés keretében várható 2028-ban.
Kína gyors ütemű előretörése
Kína űrprogramja jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Bár az első kínai űrhajós, Jang Livej csak 2003-ban kerülte meg a Földet, az ázsiai ország azóta igyekszik behozni lemaradását, és aktívan tervezi a holdra szállást. Peking azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra embereket juttat a Holdra.
A kínaiak már sikeresen tesztelték a Long March 10 rakétát és a Mengzhou kapszulát, amelyeket a holdra szálláshoz használnának. A teszt során a kapszula sikeresen levált a rakétáról, és az újrahasználható első fokozat kontrollált módon landolt az óceánban. Emellett a Chang'e 6 küldetés célja mintákat hozni a Hold túlsó oldaláról, ahol eddig csak kínai űrszonda járt. Ez a küldetés is a kínai űrprogram ambiciózus céljait mutatja.
A verseny tétje és a magánszektor szerepe
A Holdért folytatott verseny nem csupán presztízskérdés, hanem a 21. századi űrgazdaság szabályainak alakításáról és a Hold feletti hatalom megszerzéséről is szól. Mind az Egyesült Államok, mind Kína stratégiai és gazdasági előnyöket remél a holdkutatásból.
A magánszektor is egyre aktívabb szerepet játszik ebben a versenyben. Az Artemis program keretében magánvállalkozások fejlesztik a leszállóegységeket, és a NASA szorosan együttműködik velük. Emellett bányavállalatok is beszálltak a Hold erőforrásainak feltérképezésébe és kiaknázásába, mint például a hélium-3 és a vízjég, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a tartós holdi jelenlét megteremtéséhez.
A következő években dől el, hogy a tartós emberi jelenlét a Holdon valósággá válik-e, és melyik nagyhatalom lesz az első, amelyik sikeresen megveti a lábát égi kísérőnkön.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása