Az Európai Unió célja az orosz energiaforrásoktól való függőség csökkentése, különösen a földgáz esetében. Azonban a 2026 első negyedévére vonatkozó adatok meglepő tendenciát mutatnak a cseppfolyósított földgáz (LNG) importjában. Oroszország részesedése jelentősen nőtt az uniós LNG-behozatalban, ami elsősorban egy közelgő tilalom előtti felhalmozásnak tudható be.
A 2026 első negyedévében az EU kőolajimportja stabil maradt a 2025-ös havi átlaghoz képest. Az import értéke enyhe, 0,8%-os emelkedést mutatott, miközben a volumene kismértékben, 0,6%-kal visszaesett. Ezzel szemben a cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatala értékben 8,0%-kal csökkent, volumenében viszont 2,9%-kal nőtt, ami ellentmondásos képet mutat. Ugyanebben az időszakban a gázhalmazállapotú földgáz importja is csökkent, mind érték (-12,7%), mind volumen (-4,0%) tekintetében.
A kőolaj legfőbb szállítói az Egyesült Államok (17,8%), Norvégia (16,6%) és Kazahsztán (9,6%) voltak. A cseppfolyósított földgáz (LNG) túlnyomó többsége az Egyesült Államokból származott, 57,4%-os részesedéssel. Ezt követte Oroszország 17,3%-kal, míg Katar 6,6%-os részesedéssel szerepelt a szállítók között. A gázhalmazállapotú földgáz első számú beszállítója Norvégia volt 54,4%-kal, amelyet Algéria (18,5%) és Oroszország (9,8%) követett.
A negyedéves adatok figyelemre méltó elmozdulásokat takarnak a 2025-ös éves átlaghoz képest, különösen az LNG-piacon. Oroszország részesedése a 2025-ös évi 13,9%-ról 17,3%-ra nőtt, ami 3,4 százalékpontos emelkedést jelent. Ez a legnagyobb elmozdulás a teljes adatsorban, miközben Katar részesedése 8,9%-ról 6,6%-ra esett vissza. Fontos hangsúlyozni, hogy az EU teljes LNG-importjának volumene csupán 2,9%-kal nőtt, tehát nem egy hirtelen megugró összimport, hanem a beszállítók közötti arányeltolódás magyarázza az orosz részesedés emelkedését.
Az orosz LNG-import részesedésének jelentős növekedése mögött valószínűleg egy közelgő uniós tilalom áll. Az Európai Unió ugyanis 2026. április 25-től életbe lépő jogszabályi korlátozással betiltotta az orosz LNG rövid távú szerződés keretében történő importját. Az európai energiakereskedők, a bne IntelliNews által idézett Kpler hajókövetési adatokra épülő elemzés szerint, már a tilalom életbe lépése előtt elkezdték felhalmozni az orosz LNG-készleteket.
Ez a stratégiai lépés célja az volt, hogy a jogszabályi korlátozás előtt biztosítsák a hozzáférést a Jamal-projekt szállításaihoz. A vizsgált negyedév során az EU vette át a Jamal-projekt teljes globális kibocsátásának 97 százalékát, ami összesen 69 szállítmányt jelentett. Ezekért a szállítmányokért az Unió mintegy 2,88 milliárd eurót fizetett Oroszországnak, ami jelentős bevételt biztosított az orosz félnek.
Az első negyedéves adatok rávilágítanak az energiapiacok összetettségére és az uniós energiapolitika kihívásaira. Annak ellenére, hogy az EU deklaráltan csökkenteni kívánja az orosz energiafüggőséget, rövid távon a szabályozási változások paradox módon növelhetik az orosz forrásokból származó behozatal arányát. Ez a jelenség azt mutatja, hogy a politikai döntések és a piaci reakciók közötti időbeli eltolódás jelentős hatással lehet az importstatisztikákra, és nehezíti a gyors energiafüggetlenség elérését.
A 2,88 milliárd eurós kifizetés Oroszországnak az első negyedévben jelentős gazdasági tényező, amely az EU azon céljával áll szemben, hogy minimalizálja az orosz állam bevételeit. A tilalom hosszú távú hatásai és az orosz LNG-től való tényleges elszakadás mértéke csak a következő időszakok adatai alapján lesz értékelhető. Az első negyedév tehát egy átmeneti időszakot tükröz, ahol a felkészülés és a készletfelhalmozás dominált a közelgő korlátozások előtt.
A második negyedéves adatok különösen fontosak lesznek a jövőbeli trendek megértéséhez, mivel számos új piaci tényez lépett életbe. 2026. március 4-én Irán lezárta a Hormuzi-szorost, ami jelentősen megemelte a globális gázárakat, és várhatóan hatással lesz az európai piacra is. Emellett egy márciusi rakétatámadás érte a Ras Laffan LNG-komplexumot Katarban, amely az IEEFA energiapiaci elemzése és Katar energiaügyi minisztere szerint egyaránt az ország éves exportkapacitásának 17 százalékát vette ki a forgalomból, akár öt éves időtartamra is.
Mivel egy LNG-szállítmány megrendelése, lefoglalása és tényleges leszállítása több hetet vehet igénybe, ezeknek az eseményeknek a hatása valószínűleg csak a második negyedév európai importstatisztikáiban fog megjelenni. Az első negyedéves adatok még nem tükrözik ezeket a fejleményeket. A kőolajpiacon eközben Kazahsztán részesedése 12,7%-ról 9,6%-ra csökkent, míg az Egyesült Államok (+2,7 százalékpont) és Norvégia (+2,2 százalékpont) tovább erősítette pozícióját mint kulcsfontosságú szállítók. A piaci dinamika folyamatosan változik, új kihívásokat és lehetőségeket teremtve az EU energiabiztonsága számára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása