Oroszország jelentős katonai emberhiánnyal szembesül az ukrajnai konfliktusban, miközben a fronton elszenvedett veszteségek pótlása egyre nagyobb kihívást jelent. A Kreml mindenáron elkerülné az újabb tömeges mozgósítást, ám a jelenlegi toborzási módszerek fenntarthatósága szakértői vélemények szerint erősen megkérdőjelezhető. Az országban egyre inkább felerősödnek a sorozással kapcsolatos pletykák és aggodalmak.
Nyugati becslések szerint az orosz hadsereg havonta több mint harmincezer katonát veszít, beleértve a halottakat és sebesülteket egyaránt. Moszkva naponta mintegy ezer új katonát toboroz, azonban egy német szakértő szerint ez a szám csupán a megfogyatkozott egységek pótlására elegendő, a támadókapacitás bővítésére már nem. Az önkéntes jelentkezők száma folyamatosan csökken, ami komoly nehézségeket okoz a toborzóknak a havi kvóták teljesítésében.
A hatóságok ezért egyre gyakrabban folyamodnak kényszerítő eszközökhöz a katonák beszerzésére. Jogászok és aktivisták beszámolói szerint több régióban is előfordul, hogy férfiakat az utcáról, munkahelyükről vagy rendőrségi beidézést követően visznek katonai parancsnokságokra, ahol szerződés aláírására kényszerítik őket. Felvételek is tanúskodnak arról, hogy egyes esetekben kisbuszokkal szállítják el a férfiakat tiltakozó hozzátartozóik mellől.
A toborzók egyre inkább a "társadalmilag marginalizálódott" csoportokat célozzák meg, mint például az adósokat vagy a büntetőeljárás alatt állókat, akikre könnyebb nyomást gyakorolni. Vlagyimir Putyin elnök nemrég olyan törvényt is aláírt, amely kiterjeszti a seregbe behívható elítéltek körét a súlyos és különösen súlyos bűncselekményeket elkövetőkre is. A központi vezetés a toborzás felelősségét nagyrészt a régiókra hárította, ahol a kormányzóknak előírt kvótákat kell teljesíteniük.
A kvóták teljesítése körül valóságos üzletág épült ki, és a "hozd el a barátodat!" típusú programokban külön jutalmazzák azokat, akik új embereket szerveznek be. Egy oknyomozó portál adatai szerint az orosz régiók legalább 7,7 milliárd rubelt, azaz mintegy 96 millió dollárt fizettek ki a toborzóknak ezen rendszerek elindítása óta. A mozgósítástól való félelmet aktívan használják fel a szerződéskötések ösztönzésére.
A Kreml 2022 szeptembere óta kerüli az újabb tömeges mozgósítást, miután az akkori, háromszázezer tartalékos behívása súlyos belpolitikai feszültséget váltott ki. Ez a lépés tömeges kivándorlási hullámot indított el, és jelentősen csökkentette Putyin elnök népszerűségi mutatóit. Azóta Moszkva nagyrészt jól fizetett szerződéses katonákra támaszkodik, és 2022 óta mintegy 1,3 millió emberrel kötöttek megállapodást.
A szerződéses szolgálat vonzóvá tétele érdekében a szegényebb régiókban élőknek a helyi átlagfizetés többszörösét kínálják belépési bónuszként és zsoldként. Elhalálozásuk esetén a családjuk jelentős kártérítést kap, legalábbis papíron. Ez a stratégia célja, hogy elegendő katonát biztosítson a háborúhoz anélkül, hogy a lakosság széles körét érintő, politikailag kockázatos mozgósításra lenne szükség.
A jelenlegi helyzet rávilágít arra, hogy Oroszország súlyos kihívásokkal küzd a katonai állomány fenntartásában az ukrajnai háborúban. A szakértők által megkérdőjelezett fenntarthatóságú toborzási rendszer, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazása azt jelzi, hogy az önkéntes jelentkezők száma nem elegendő. Ez a tendencia hosszú távon befolyásolhatja Oroszország képességét a katonai műveletek fenntartására és bővítésére.
A hatóságok által a mozgósítástól való félelem kihasználása, miszerint a kényszersorozás elkerülhetetlen, és érdemesebb önként aláírni, nyomást gyakorol a férfiakra. Ez a taktika tükrözi a Kreml kettős célját: elkerülni a nyílt mozgósítást, miközben biztosítja a szükséges emberanyagot. Az orosz közvélemény-kutatások szerint a háborúval kapcsolatos elégedettség 2022 áprilisa óta nem volt ilyen alacsony, ami további belső feszültségeket jelez.
Bár sem moszkvai bennfentesek, sem nyugati tisztségviselők nem látják jelét annak, hogy Putyin elnök döntést hozott volna egy újabb tömeges mozgósításról, a jelenlegi helyzet továbbra is feszült. Oroszország valószínűleg folytatja a jelenlegi, vegyes toborzási stratégiát, amely magában foglalja a pénzügyi ösztönzőket és a kényszerítő intézkedéseket. A jövőbeni fejlemények nagymértékben függenek majd a frontvonalon zajló eseményektől és a belső társadalmi-politikai dinamikától.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása