Magyarország természetes vizei aggasztó állapotban vannak, különösen a Velencei-tó, ahol a vízszint folyamatosan új negatív rekordokat dönt. A vízügyi főigazgatóságok előrejelzései szerint augusztusra a tó vízszintje akár 20 centiméterre is apadhat, ami az egységes vízfelület megszűnését eredményezi.
Ez a drasztikus csökkenés elszigetelt víztestek, tavacskák kialakulásához vezethet, szárazulatokkal elválasztva. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM) tájékoztatása szerint az aszályhelyzet kezelése kiemelt feladat, miközben az ország nagy részén közepes vagy súlyos aszály tapasztalható.
A Velencei-tó vízszintje már most is mintegy egy méterrel alacsonyabb az optimálisnál, és a közelmúltban több helyen is át lehetett sétálni rajta. A modellszámítások alapján augusztusra várható 20 centiméteres vízállás azt jelenti, hogy a tó egységes vízfelülete megszűnik, és helyét elszigetelt víztestek veszik át.
Ezek között a szárazulatokat átvágva ökológiai folyosók kialakítására készülnek, hogy az élőlények mozgását biztosítsák. Az aszály folytatódása esetén a halak mentőhalászata is szóba került, mivel a további vízszintcsökkenés csak rövid időt hagyna nekik a túlélésre. A mentőhalászat végrehajtásával kapcsolatban már megkezdődtek az egyeztetések a Magyar Országos Horgász Szövetséggel.
Az ország 89 százalékán közepes vagy annál súlyosabb aszály uralkodik, a Duna és a Tisza vízállása is rekord alacsony. A patakok száradnak ki a hegységekben, miközben újabb hőhullám közeleg, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.
Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium sajtófőnöke, Orbán Zoltán elmondása szerint a környezetvédelemért felelős tárca tizenhat évig nem létezett, így gyakorlatilag a nulláról kell felépíteni a szervezetet. Ez a folyamat még ma is tart, ami a minisztérium gyorsabb reagálóképességét is befolyásolja.
Gajdos László miniszter korábban kijelentette, hogy sok hibás fejlesztés tette tönkre a tó ökológiáját, és szakértői csoportot kért fel a lehetőségek vizsgálatára. Egy korábbi, 40 milliárd forintos helyreállítási tervet azonban a minisztérium nem találja.
A Velencei-tó teljes rehabilitációjának kidolgozása, beleértve a vízpótlást is, rendkívül komplex feladat, amelynek tervezési és szakmai egyeztetési fázisa még zajlik, döntés még nem született.
Az aszályhelyzet és a vízhiány kezelése kulcsfontosságú az ország jövője szempontjából. Az Európai Unió természet-helyreállítási terve szerint 2030-ra a vizes élőhelyek, folyók és tavak legalább 30 százalékát helyre kell állítani, amihez rövid távú fejlesztésekre is szükség van.
A minisztérium jelenleg az ország vízkészletének felmérésén dolgozik, egy átfogó vízleltárt készítve a felszíni és felszín alatti vizekről. Ez a felmérés, amely a talajvízkészletet is érinti, várhatóan szeptember-októberre készülhet el, és alapvető információkat szolgáltat a probléma mértékéről.
A vízleltár elkészültét követően felmérik az ipar, a mezőgazdaság és a lakosság vízigényeit. A lakossági és közintézményi fogyasztás kielégítése kiemelt prioritást élvez, de hosszú távon az is eldöntendő, hogyan osszák el a rendelkezésre álló vízkészletet a különböző szektorok között, figyelembe véve például a mezőgazdasági termelés rentabilitását.
A rossz állapotú vizes élőhelyek helyreállításával kapcsolatban már felvették a kapcsolatot civil szervezetekkel, mint például a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország, a Greenpeace és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Gajdos László miniszter rendszeresen egyeztet velük és fogadja javaslataikat.
Az ivóvízellátás a hőhullámok idején helyenként akadozhat, sőt meg is szűnhet, ahogy erre már volt példa Zalában is. Azonban a lakosság ivóvízellátása országosan nem kerül veszélybe, mivel a megfelelő szervek, szükség esetén a katonaság bevonásával, lajtos kocsikkal biztosítják a vizet a problémás területeken.
A minisztérium szervezeti kiépítése is folyamatban van, két helyszínen működnek párhuzamosan: a Dürer Park irodakomplexumban és a Hermina úti Lukács-villában, amely a minisztérium hivatalos székhelye. A szervezet kiépítése hozzájárul a hatékonyabb működéshez és a gyorsabb válaszadási képességhez a jövőben.
A hosszú távú megoldások kidolgozása során az agrár- és gazdasági tárca szakembereivel, valamint civil szakértőkkel közösen kell válaszokat találni a vízkészlet fenntartható kezelésére és elosztására. Ez magában foglalja a mezőgazdasági termelési struktúra átgondolását is, például, hogy középtávon érdemes-e bizonyos vízigényes növényeket termeszteni Magyarországon.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása